Megkérdeztük Szalay-Berzeviczy Attilát, mikor rendezhetnénk olimpiát?
Azzal, hogy elkezdtük Budapestre hozni a legnagyobb világversenyeket - a 2020-as labdarúgó EB négy mérkőzését, kétszer az úszó és egyszer az atlétika VB-t - a fővárosunk már bekerült abba a szűk elitbe, “amelyek a NOB szemében potenciális házigazdái lehetnek az ötkarikás játékoknak” – nyilatkozta az atv.hu-nak Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, aki Budapest 2024-es olimpiai…
“A következő kiadó olimpia a 2036-os, aminek Los Angeles és Brisbane után jó eséllyel ismét Európa fog otthont adni. Addig van még 12 év felkészülni és a hiányosságokat pótolni. Ez nagyon hosszú idő, ezért felesleges abból kiindulni, hogy ma milyen áldozatot követelne meg Magyarországra hozni az olimpiát” – jelentette ki Szalay-Berzeviczy Attila, akitől a párizsi olimpia után azt kérdeztük: infrastrukturális, fejlesztési, és költségvetési szempontból készen állhatna-e Budapest, illetve az ország egy olimpiai pályázatra, és mikorra datálhatnánk azt.
A BOM a Magyar Sportért Alapítvány elnöke, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke – aki Budapest 2024-es pályázatában annak nagyköveteként vett részt -, mindehhez hozzátette: ráadásul 2036-ig lesz még három országgyűlési és önkormányzati választás is.
“Tehát ez az időpont elég távoli ahhoz, hogy a ma regnáló politikai elit kössön egy értelmes megállapodást egy hosszú távú vízió megvalósításáról, ami valójában nem más, mint egy hosszú távú terv a főváros és a vidék közlekedési és turisztikai infrastruktúrájának a fejlesztéséről” – mondta Szalay-Berzeviczy Attila.
Fürjes szerint meg tudnánk rendezni egy, a párizsihoz hasonló olimpiát
A kérdésünkhöz az olimpiarendezésről az adta az apropót, hogy Fürjes Balázs, a NOB magyar tagja a párizsi olimpiát értékelve arról is beszélt az M1-nek vasárnap este: “látva az elmúlt hét-nyolc évben a magyarországi nagy eseményeket – világbajnokságokat, Európa-bajnokságokat, világkupákat – Magyarországon meg tudnának rendezni egy, a párizsihoz hasonló olimpiát”.
A volt miniszterelnökségi államtitkár, számos nagy állami beruházás és a korábbi olimpia-rendezés felelőse úgy fogalmazott: ez nagy erőfeszítés lenne, “de a legfontosabb, hogy kell hozzá egy összefogás, és ezért vagyok egy kicsit szkeptikus”. Fürjes Balázs szavaiból kiderült: nem látja ugyanakkor még azt a helyzetet, ahol a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a főpolgármester, a Fővárosi Közgyűlés, a politikai jobb- és baloldal, a kormányzat, az egész nemzet teljes egyetértésben lehetne.
“Ha össze tudnának kapaszkodni és félretennék a vitákat ebben az ügyben, születne egy egység, akkor eséllyel lehetne nekirugaszkodni a legközelebbi európai rendezésű olimpiának, hogy az ország házigazda lehessen” – hangoztatta. De Fürjes Balázs szerint csak akkor lehet erről álmodni, gondolkodni, ha az ország egységesen tud odaállni az ügy mellé.
Már nincs formális jelentkezés olimpia rendezésre, városok nem pályázhatnak
Szalay-Berzeviczy Attila emlékeztetett, hogy NOB megváltoztatta 2017 után az olimpiák odaítélésének a mechanizmusát és folyamatát. “Többé már nincs formális jelentkezés, a városok nem pályázhatnak, a 2032-es olimpia odaítélése óta a NOB kéri fel az általa alkalmasnak tartott várost a rendezésre vonatkozó tárgyalások megkezdésére” – reagált arra, hogy hogy milyen legfontosabb feltételnek kellene teljesülni az olimpia megpályázáshoz, szükség lenne-e egy Budapest-kormány konszenzusra.
“Azzal, hogy elkezdtük Budapestre hozni a legnagyobb világversenyeket, megrendeztük a 2020-as labdarúgó EB négy mérkőzését, kétszer az úszó és egyszer az atlétika VB-t, valamint júniusban az új olimpiai sportágak kvalifikációs versenyét, a fővárosunk már bekerült abba a szűk elitbe, amelyek a NOB szemében potenciális házigazdái lehetnek az ötkarikás játékoknak” – mondja a BOM elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila munkatársunk kérdésére, hogy szükségesnek tartana-e adott esetben egy “megelőző” népszavazást az olimpiáról, arra mutatott rá: a NOB által megváltoztatott kiválasztási folyamatban nem beszélhetünk többé „megelőző” népszavazásról, hiszen nincsen már se formális jelentkezés, se pályázati folyamat. “Referendumról csak akkor lesz esetleg értelme beszélni, ha a NOB bejelentette, hogy Budapestnek szeretné adni az olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogát” – jelentette ki.
A 2036-os olimpiával kapcsolatban 2026 elején fog bejelentést tenni a nemzetközi szervezet. “Viszont a hazai politikai sakktáblán ma nem látok egyetlen egy olyan pártot sem, amelyik egy már elnyert, 10 év múlva megrendezendő olimpia ügyét referendumra vinné” – mondta Szalay-Berzeviczy Attila
“A párizsi olimpia számunkra csodálatosan zárult”
A vasárnap zárult ötkarikás játékokat – melyen a magyar versenyzők 6 arany, 7 ezüst és 6 bronzérmet szereztek, és ezzel az országok versenyében az éremtáblázat 14.helyén végeztünk – a magyar szereplés szempontjából Szalay-Berzeviczy Attila úgy értékelte: a párizsi olimpia számunkra nehezen indult, de aztán fantasztikus egyéni teljesítményeknek köszönhetően csodálatosan zárult. Európában csak a britek, a németek, az olaszok, a hollandok és a házigazdák szerepeltek eredményesebben nálunk. De ha népességarányosan vizsgáljuk a kérdést, “akkor a helyzet ennél is rózsásabb” – fogalmazott.
Ráadásul külön jó hír, hogy továbbra is több lábon állunk, az érmek gyártásában a hagyományos siker sportágaink, az úszás, a vívás, a kajak és az öttusa mellett most beszállt a lövészet és teljesen újoncként a taekwondo is – mutatott rá.
“Külön kiemelendőnek” nevezte a kerékpár szakágat, amely éremmel felérő két negyedik helyezésével hívta fel magára az ország figyelmet.
“Nagyon szerettem volna, ha ebből kiveszi a részét a vízilabda is, de minden csak egy hazai rendezésű olimpián jöhet össze” – mondta végül Szalay-Berzeviczy Attila a párizsi olimpiát értékelő nyilatkozatában.