Olimpia rendezése
Műsorvezető: - Mint tudjuk, vannak, akik nem rajonganak egy Budapesten rendezendő olimpia ötletének, de kevesen. Azoknak, akiket erről megkérdeztek, csak a negyede. És az is lehet, ha tovább kérdezték volna őket az is kiderül hogy a zömüknek nem is az olimpia ellen van kifogása, csak nem hisznek abban hogy mi egy ilyen eseményt tető alá tudnánk hozni, vagy hogy futná-e rá a pénzünkből. Akik nemrég mozgalmat alapítottak arra, hogy mégis csak próbáljuk meg nyilván úgy okoskodtak, hogyha jövőre megpályázzuk, de még sem kapjuk meg a rendezés jogát 2016-ra ugyan mit veszíthetünk. Az hogy futná-e rá nekünk tíz év múlva azt azzal a kérdéssel is meg lehetne toldani, hogy mit hozna a konyhára. Holt biztos válaszok nincsenek. Az un. megvalósíthatósági tanulmányok is egy rakás feltételből indulnak ki, továbbá a mások tapasztalataiból. Így a válaszokhoz ezekkel sem jutunk sokkal közelebb legfeljebb módunkban áll ész érveket is latolgatni a puszta fantáziánk működtetése helyett.
Riporter Nagy Emese.
Riporter: - A Budapesti Olimpiai Mozgalom elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, készül egy tanulmány, volt már ilyen, meg kell újítani, aktualizálni kell, hogy vajon hogyan lenne érdemes itthon olimpiát rendezni. Nyilván nem készült el a végleges változat de mégis milyen támpontokat tudnának megfogalmazni eddig. Éppen hol tartunk.
- Négy évvel ezelőtt készült az első tanulmány még az Orbán-kormány idején. Azóta beléptünk az Európai Unióba és pontosan tudjuk az Európai Unió finanszírozási forrásokat, ismerjük a méretét. Van az Európai Uniónak azóta elfogadott költségvetése, van egy Nemzeti Fejlesztési Terv-2, konvergencia programunk, és van olyan állapota a magyar gazdaságnak amilyen. Lehet így, vagy úgy megítélni de nyilván sokban más, mint négy évvel ezelőtt. Azt tudjuk, hogy 2012-ben London rendezi az olimpiát a következő kiadó olimpia ami gazdát keres az 2016, és erre a jelentkezést a jövő nyáron kell beadni és van 2020, és 2024. Meg kell nézni hogy az euró bevezetése és a konvergencia program és a mostani stabilizációs intézkedések mikor hoznak helyzetbe minket. Alapul véve a 2002-s tanulmányt, ami meghatározta az olimpia összköltségvetését 4600 milliárd forintban, 700 milliárd forint az ami közvetlenül olimpiával kapcsolatos költség. A 700 milliárd forint a hétköznapi zsebünknek sok, de ha a költségvetési számokhoz akarjuk igazítani akkor azt kell nézni, hogy egy költségvetés főösszege ma 5-7 ezer milliárd forint. Az ország GDP-je pedig 20 ezer milliárd forint felett van. Tehát ha 400 milliárd forintról beszélünk és ezt tíz éves futamidő alatt kell szétteríteni a költségvetés alig egy százalékáról beszélünk.
Riporter: - Honnan lehet erre pénzt hívni?
- 2002-höz képest megnőtt az Európai Unió források igénybevételének lehetősége és ma már kisebb részt kell az államnak finanszíroznia ,mint 2002-ban kellett volna és ahogy a magyar gazdaság és azon belül a vállalati szektor erősödött a magánszektor részvétele is erősebb lehet ma mint 4 évvel ezelőtt. Miért fontos ez? Azért, mert el kell különíteni az olimpia rendezésével kapcsolatban két nagyon fontos területet az egyik az olimpia rendezés-szervezés, arra való felkészülés. Ez a NOB nemzetközi szponzoraitól jön, a tv-közvetítési jogokból, hazai szponzoroktól, jegybevételből, és mindenféle ajándéktárgy, szuvenír eladásból, marketing bevételekből folyik be. Az állami feladat ami az adófizetők pénzét jelenti az kifejezetten az olimpia színvonalát emelő infrastruktúra fejlesztésre kell hogy menjen. Tehát 5-ös metró, még két budapesti híd, autópálya hálózat befejezése, a vasút korszerűsítése, ezek azok a területek, amelyeknek a finanszírozása az állam feladata. Ehhez képest megkérdezem hogy ezekből a felsoroltakból mi az amire nekünk nincs szükségünk olimpia nélkül? Tehát itt az olimpia terhe és költsége ami az államot érinti legfeljebb abból jön, hogy ezeket a fejlesztéseket mennyivel hozzuk előrébb és ezek milyen plusz terhet tesznek az adott évek költségvetésére? Ezek a létesítmények örökre itt maradnak és örökre a dicső időszaknak lesznek a hírvivői. Ez kell ahhoz hogy Magyarország gyorsabban felzárkózzon az Európai Unió többi országához és az olimpia azért jó kifogás erre egyébként, de persze nem azért kell olimpiát rendezni hogy legyen 5-s metrónk.
Riporter: - De néha úgy tűnik, hogy muszáj valamilyen projekt ahhoz hogy a folyamatok elinduljanak és úgy tűnik, hogy az olimpia olyan lehetőség amelyben legalább a politika is mintha egyetértene. Az más kérdés hogy a beruházások és a háttér hogyan oszlik majd meg.
- Én úgy gondolom hogy nincs lehetetlen, azért mert egy 2016, 2020-as olimpia elég távol van ahhoz hogy a mai kormányzó és ellenzéki oldal egyformán érdekelt legyen, hiszen ki tudja hogy ki lesz hatalmon akkor amikor a nyitó ünnepségen el kell mondani a miniszterelnöki beszédet. Optimista vagyok, ha ezt ügyesen viszi tovább a BOM és megtartja azt a következetes pártsemleges hozzáállást amit eddig is bizonyított akkor ez nem lehet probléma. Ami az olimpiát illeti az azért nagyszerű kifogás sok mindenre és ezért lehet értékes a politikai döntéshozóknak is hiszen ezek az infrastruktúra fejlesztési projektek külön-külön nem túl népszerűek. Ha ezeket a projekteket összetesszük és mondjuk egy olimpia esernyő alatt kezeljük akkor mennyivel könnyebb a dugóban álló autósoknak azt mondani hogy "de hát ez az olimpiához kell". A problémám az hogy ma úgy érzem hogy a rendszerváltás, az Európai Unióba lépés a NATO-ba lépés után megérkeztünk valahova és puff, itt állunk és nincsen igazi jövőkép előttünk. Nincs igazán semmi olyan ami lázba hoz és ebbe a megosztott politikai helyzetbe igazából ismét egységbe forraszt minket. Máig nem találtam és más sem tudott nekem jobb projektet mondani mint az olimpia.
Riporter: - A Corvinus Egyetem Gazdaságjogi Kutató Intézetének vezetője Dr. Sárközi Tamás.
- Szerintem egy budapesti, általában közép-európai olimpia a 20-as évek közepén lesz realitás és addigra az ország gazdasági fejlettsége is elérheti ezt a fokot hogy realitás legyen. Repülőterek épülnek vasútak épülnek meg lehet nézni, tavaly én láttam Pekingben hogy ott mi épült olimpia ürügyén. Két teljes körgyűrű és metrólánc. Hihetetlen micsoda beruházások. Ha valaki ezt ezelőtt tíz évvel mondta volna hogy Pekingben olimpia azt mondták volna neki hogy ott nincs semmi. Hát most már van. Más kérdés hogy London után nagy valószínűséggel mert még soha nem volt afrikai olimpia jönni fog egy afrikai, szerintem egy dél-afrikai helyszín és még sosem rendezett olimpiát Dél-Amerika, Argentína, Brazília, és utána vissza fog kerülni ide Európába és realitás lehet egy közép-Európa , kelet-európai olimpia. Ebben Budapestnek biztos lesz esélye. Azért nem a mai állapotokból kell kiindulni. Most amikor vissza kell venni abból amit a lakosság kapott az előző négy évben, amikor egy bizonyos mértékben megszorító gazdaságpolitika van, amikor vissza kell fogni a nagyberuházásokat, nyilvánvalóan másképp nézi az ember egy ilyen gigantikus rendezvényt mint az olimpia és biztos vagyok benne, hogy ma a lakosság többsége azt mondja hogy ebben a helyzetben olimpia hát nem kell neki. De ha az Európai Unió-s fejlesztések megjönnek és Magyarország egyerősebb fejődési pályára áll, mondjuk olyan 2009-től ez nem irreális, 2010-2011-ben megyünk felfele, és most beszállt Románia, Bulgária az Európai Unióba, tehát lehetséges az egész térség regionálissá emelkedik és lehetséges hogy 2012-ben 2013-ban már a magyar lakosság jelentős része ezt nem fogja károsnak tartani. Én úgy gondolom hogy 16-ban semmiképpen sem tudunk olimpiát rendezni és más kérdés hogy valószínűleg pályázni kell, mert ha nem pályázok akkor nem tűnök fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság palettáján. Fordulhat a közhangulat. Ez érdekes dolog, mert Sydnyben is azelőtt Melbourne-ben is nagyon erős ellenzői voltak ennek. Múlt héten Londonban voltak és ott is két társaságba tették a megjegyzéseket.
Riporter: - Mik az ellenérvek?
- Ezzel járó beruházások sok ember érdekét sérthetik, lakosságnak egy részét a felfordulás is zavarja. Kínában is egész városrészeket kellett megsemmisíteni és újjáépíteni az olimpia miatt, de hát egy diktatórikus rendszerben ez könnyebben megy. És mindig is jelentkeztek azok az érvek amelyben szintén van igazság hogy inkább építsünk a vakoknak korszerűbb otthont, költsünk többet az egészségre, a szociális otthonokra, minek gigantikus beruházások, stb, stb.
Riporter: - Hoz-e ez annyit, annyival többet, amiért megéri mégis csak inkább stadiont építeni és újabb szállodákat.
- Nem vagyok teljesen tisztában a számokkal, de voltak veszteséges és voltak nagyon jól sikerült olimpiák is. Ez függ attól is hogyan szervezik meg mennyire ügyesek, milyen beruházások történnek. Azt is látni kell hogy én kb. három héttel a Sydney-i olimpia után Ausztráliában jártam és már bontották le a létesítményeket, könnyűszerkezetes volt és óriási úszó létesítmények is át lettek alakítva diáksport, szabadidő sport céljára. De bukni is lehet vele. Nem kockázat nélküli vállalkozás, de ugyanakkor nagyon sok eredményes olimpia is volt és azért a turizmust az országimázst nagy mértékben növeli hogy képes valaki egy olimpiát rendezni. Más kérdés, és ezt a 10-es évek végén meg kell vizsgálni hogy képes-e már, vagy még egy ilyen kis ország mint Magyarország olimpiát rendezni. Az ember látja hogy mi folyik Pekingben, mi történik Dél-Afrikában csak a labdarúgó Vb. Előkészítése kapcsán, Athén még megrendezte valahogy. De az is közbejöhet hogy esetleg a NOB csökkenti a programot és a teremsportokat kézilabda, kosárlabda átteszi a téli olimpiára, ezt nem tudjuk. De az, hogy a magyar gazdaság akar ilyen olimpiai kezdeményezést az világos, és az országnak végső fokon jót tehet, nagy reményünk van rá hogy jót tehet egy ilyen reális esély azért van.
Riporter: - A vonalban Molnár László a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgató-helyettese.
Eddig úgy tűnik, hogy a gazdasági élet szereplői és szakértői derűvel, optimizmussal várják, vágyják azt hogy legyen Budapesten olimpia. Kellőképpen távoli az időpont amiért még szabad benne bíznunk,vagy valós,megalapozott a remény.
- A helyzet hogy az olimpia ügye az politikai kérdés, csak aztán vethető fel - mármint közgazdasági szempontból - hogy megválaszolni lehessen, ha tudjuk, hogy kijelölték és melyik időpontra jelölték ki Budapestet. Addig alapvetően lobbitevékenység ideje van, amelyikben megpróbálják bemutatni Magyarországot a potenciális lehetőségeket, fekvést, a rendelkezésre álló sportkapacitásokat ahhoz, hogy majd a NOB tudjon dönteni.
Riporter: - Olyan elő sem fordulhat hogy egy politikus felkéri a gazdasági kutatókat, legalább is a közvélemény is azt gondolná hogy a politikus az mellett dönt ami gazdaságilag kivitelezhető.
- Ez nem mindig így van, jól lehet látni hogy gyakran vannak olyan presztizsberuházások amelyre kevés gazdasági szakember mondaná azt hogy ez biztosan szükséges, miközben sokkal fontosabb beruházás nem valósul meg.
Riporter: - Mit mondana Ön erre az olimpiára?
- Néhány nagy országban volt sikeres az olimpia gazdasági szempontból. Mondjuk az Egyesült Államokban, ahol viszonylag jelentős sportkapacitások vannak kiépítve, új kapacitások már nem nagyon kellett hozzáépíteni és ezért a beruházási szint nem volt túl magas. A megtérülés viszonylag jó lehetett. Görögország példája egy eklatáns példa arra hogy nem szabad olimpiát csinálni. Megépítettek egy nagy csomó stadiont amit ma meg felver a fű, és viszi a pénzt. Ezeket csak őrizni kell időnként karbantartani kell függetlenül attól hogy nem hozzák a pénzt. Az ilyen típusú nyitott sportlétesítményeket utána koncertekre szokták használni vagy sporteseményekre, másra nem nagyon lehet.
Riporter: - Nem éri meg semmiképpen, nem hoz annyit hogy az a pár milliárd arra a csarnokra futhatná.
- Az igazat megvallva mindig attól függ, hogy kit kérdezünk meg. Elkészült egy megalapozó tanulmány az egyik nagy tanácsadó cégnél, nyilván a megrendelő érdekeinek megfelelőn azt hozta ki hogy megérheti. Nem mondom hogy itt csalás van, csak annyi történik, hogy attól függ hogy mit állítok be. Azt mondom hogy a turizmus már az előtte lévő öt évben már akkor van reklámkampány mindig, és pont az események duplájára nő és utána nem esik nagyon vissza, akkor az is lehet hogy csak ebből, tehát turisztikai szempontból nőtt az ország presztízse, nőtt a kihasználtság és ezáltal javult a szaldó. És igaz hogy nem lesz utóhasznosítás, az utóhasznosítás még a működési költségeket talán fedezi, de a beruházást nem, de a játékok egyszeri bevételei és a megnövekedett turisztikai bevétel együttesen fedezheti a megnövekedett költségeket, de hát ezek eléggé hipotetikus dolgok, más oldalról mint közgazdász azt mondanám hogy erősen vitatható.