MFOR.HU

Somody Imre kérdése Szalay-Berzeviczy Attilához: Mit kíván tenni azért, hogy a hazai üzleti élet a budapesti olimpia ügye mögé álljon?

Szalay-Berzeviczy Attila: Az olimpia Magyarországra hozatalának ötlete természetesen nem újszerű gondolat. Már többször próbálkoztunk vele és sokszor nagyon közel álltunk hozzá, de a végső siker eddig még elmaradt. A 2012. évi olimpiai játékok rendező városának kijelölése azonban ismét időszerűvé tette, hogy a magyar olimpia régen dédelgetett gondolatát megvizsgáljuk. 

A tőzsde vezetőjeként azért tartottam fontosnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzam, mert - a hazai politikát közelről tapasztaló és a világot megjárt közgazdászként - nem látom, mi más módon lehetne a nemzetközi figyelem középpontjába helyezni Magyarországot, gazdaságunkat pedig úgy felpörgetni, hogy végre Kelet-Közép- Európa centrumává váljunk. Ennek a régiónak eddig még nem osztottak lapot. Az viszont biztos, hogy a mi életünkben is csak egyszer kap rendezési esélyt ez a térség.

Ezzel a nézetemmel és az ügy iránti tenniakarással - úgy tűnik - nem vagyok egyedül. 2005. november 24-én a gazdaság legmeghatározóbb tizenöt vállalatával (Aegon Biztosító Rt., Budapesti Értéktőzsde Rt., Concorde Értékpapír Rt, Danubius Rádió Rt., Magyar RTL Klub Televízió Rt., Magyar Telekom Rt, Magyar Villamos Művek Rt., Malév Rt., MOL Rt., OTP Bank Rt., Richter Gedeon Rt., Sanoma Lapkiadó Rt., SAP Hungary Kft., Synergon Rt. és TriGránit Rt.) és annak vezetőivel, valamint több mint száz közismert magánszeméllyel közösen megalapítottuk a Budapesti Olimpia Mozgalmat (BOM).

Ennek a közhasznú egyesületnek az a célja, hogy Magyarország nagy álmának megvalósításához megteremtse a legfontosabb feltételt: a nemzeti egységet. Célkitűzésünk, hogy Budapest - a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság, a mindenkori magyar kormány, valamint a parlamenti pártok teljes támogatása mellett - 2007 júniusában benyújthassa jelentkezését a 2016-os nyári játékok megrendezésére, hogy London után a következő európai rendezésű olimpiának a magyar főváros adjon otthont.

A rendezés előnyei közül leginkább azt az infrastruktúrális fejlődést érdemes kiemelni, aminek mindannyian szemtanúi lehetünk majd: modern sportlétesítmények, új utak, szállodák, lakónegyedek épülnek, és a főváros úgy fog fejlődik, ahogyan a világvárosi jellegének kialakulása, a 19. század vége óta még soha.

Az infrastrukturális fejlesztések felgyorsítanák az ország felzárkózását az Európai Unió többi tagállamához. Mivel ezeknek a beruházások 40 százaléka országos fejlesztés lenne - a közút- és vasúthálózat fejlesztése révén -, a vidéki városok is jelentősen fejlődnének. A gyorsabban kiépülő autópálya-rendszer pedig előrehozná az ország elmaradott területeinek felzárkózását.

Az olimpiához kapcsolódó fejlesztések növelnék az ország iránti bizalmat, és ezen keresztül tovább ösztönöznék a külföldi tőke beáramlását. Emellett javíthatják az ország erőforrásainak kihasználását, mellyel a GDP növekedése már az előkészítés éveiben 0,1-0,2 százalékkal felgyorsulhat.

Egy ilyen vállalkozás kedvező hatást gyakorolna a munkaerőpiacunkra is, mivel - a megugró foglalkoztatottság mellett - a projekt szervezési folyamatában nemzetközi szinten tárgyalóképes, kapcsolatot építő szakemberek sorát termelné ki. A hazánkba látogató közel másfél millió turistának és a tévéközvetítéseknek köszönhetően pedig kivételes országpropagandára nyílna lehetőség.

Ami talán a legfontosabb, az a dolog lélektani vetülete. Magyarország a külföldnek, de főleg önmagának is bebizonyíthatná: képes nagyot gondolni, és azt megvalósítani - ez a pozitív tudat paradigmaváltást hozna, ami évtizedekre előre magasabb görbére állítaná az ország és nemzet növekedési pályáját.

A BOM legfontosabb feladatának tartja, hogy a döntéshozókat és a közvéleményt is megismertesse egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival, továbbá annak minden olyan részletével, mely fontos egy felelős döntés meghozatalához. Ennek megfelelően nem hagyja kárba veszni a PriceWaterhouseCoopers - az Orbán-kormány által megrendelt, 2002-re elkészített - "Olimpia 2012" című megvalósíthatósági tanulmányát, hanem magántőkéből aktualizáltatja azt egy 2016-os és 2020-as magyar olimpiára vonatkozóan.

Ehhez viszont szükség van még több olyan támogatóra, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak és az ügyért tenni akarnak. Csapatunkba várjuk Somody Imrét is, aki 2001-ben az alapítója volt a Társaság az Olimpiáért elnevezésű civil szervezetnek.