Lenne-e a magyarok kokainja az olimpia?

Vajon meddig pörgetné a gazdaságot? Lehet-e egyáltalán tartani a hiperalacsonyra belőtt büdzsét? És miért nem lehet róla népszavazás? Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke, Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója és Fokasz Nikosz szociológus ütköztette véleményét a Budai Liberális Klubban hétfőn este.

Ha már népszavazás nem lesz róla, legalább a civil vélemények ütközzenek a budapesti olimpiáról – gondolták a Budai Liberális Klub szervezői, így hétfő este össze is gyűlt a Margit körúton jó 30 vitára éhes polgár. Többségüket még véletlenül sem lehetne Fidesz/Orbán-imádattal vádolni, szóval számítani lehetett rá, hogy nem az „ide nekünk az olimpiát” hevület fűti a hallgatóság nagy részét. Annak ellenére, hogy az est nagyjából fele az Olimpiai Védnökök Testülete tagjának, a Budapesti Olimpia Mozgalom elnökének, Szalay-Berzeviczy Attilának a szőnyeg szélére állításával telt, az érdeklődők szembesülhettek újdonságokkal az olimpiai rendezés kapcsán.

A Kúria néhány nappal ezelőtt elmeszelte azt a civil kezdeményezést, hogy legyen népszavazás a budapesti nyári játékokról. Az egyik meghívott, Erdélyi Katalin, a népszavazási kérvény benyújtója nyolc-tíz percenként tette fel a kérdést Szalay-Berzeviczynek arról, ez vajon miért volt jó, és sűrűn ismételgette kérését, hogy vitapartnere is terjessze be a beadványt, ha állítása szerint nincs ellenére az emberek véleményének kikérése. Szalay-Berzeviczy úgy érvelt, nem a népszavazással van gondja, hanem a beadott negatív kérdéssel, amely úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

„Kell az olimpia? Akkor fizesd ki te!”

Az Átlátszó újságíróját a közönség soraiból is megtámogatták. Volt, aki alpáribb stílusban üzent Szalaynak – „Kell az olimpia? Akkor fizesd ki te!” –, mások újfent a népszavazással jöttek.

A magyarok véleményének kikérése az ügyben egyáltalán nem ördögtől való. A korábbi 2024-es pályázó Hamburgban éppen a népszavazás ítélte kudarcra a pályázatot, de a szintén aspiráló Rómában is lesz voksolás. Azt viszont érdekes módon sem a vitapartnerek, sem a hallgatóság nem említette, hogy volt már közvélemény-kutatás az olimpiáról. A Budapesti Olimpia Mozgalom által meghirdetett tavalyi szavazáson 60 százalék a rendezés mellett volt, a Nézőpont 49 százalékra mérte a támogatók arányát, az Együtt által megrendelt Ipsos-felmérés pedig 46 százalékra hozta ki az igenek számát.

Szalay-Berzeviczy részletesen kibontotta a közpénz/NOB-támogatás/magánbefektetés csomagot. Mint magyarázta, a 744 milliárdos olimpiai büdzsét – a PricewaterHouseCoopers (PwC) megvalósíthatósági tanulmányában ennyire kalkulálja az olimpia költségeit – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eleve 500 milliárddal megtámogatja. A fennmaradó részt sem az adófizetők pénzéből kell előteremteni, hanem kereskedelmi licencjogokból, a jegyértékesítés árbevételéből és a játékok szponzorainak befizetéseiből, amit ki lehet egészíteni olimpiai lottóval és egyéb „fund raising” akciókkal. Közpénz a fenti 744 milliárdon felüli infrastrukturális beruházásokra menne, amelyeket egyébként az olimpiától függetlenül tervez a főváros és az állam megvalósítani a következő tíz évben. Idetartozik például az út- és a vasúthálózat korszerűsítése, két új dunai híd, a reptéri kivezető út rekonstrukciója. A PwC ezek összegét 2000 milliárdra teszi.

Szalay-Berzeviczy úgy látja, a fejlesztések kapcsán már lehetne értelme népszavazásról beszélni. Megjegyezte: ő nem emlékszik arra, hogy Demszky Gábor a négyes metróról vagy Tarlós István a fonódó villamosról kiírt volna referendumot, vagy bárki is követelte volna ezt. A BOM elnöke kiemelte: az infrastruktúra-fejlesztésre fordított összeg 60-70 százaléka uniós támogatásból származna, ezekre a beruházásokra pedig akkor is szükség lenne, ha nem rendezne nyári játékokat Budapest. Tehát így a valós kérdés szerinte inkább az, hogy kívánjuk-e az országunkat modernizálni, és a fővárosunkat élhetőbbé tenni a rendelkezésünkre álló EU-pénzekből.

„Az infrastruktúra-fejlesztésekre lehívható támogatások nem használhatók fel az egészségügy vagy az oktatás fejlesztésére. Szóval naivitás azt gondolni, hogy az olimpia miatt van nehéz helyzetben ez a két ágazat, és ha nem lenne olimpia, akkor minden rendbe jönne. A kormánynak módjában állna olimpia mellett is ugyanúgy foglalkozni az egészségüggyel és az oktatással, mint olimpia nélkül. Egyébként pedig az számomra is talány, hogy ezt a két területet milyen szempont alapján hanyagolja így el a kormányzat”

– hívta fel a figyelmet a volt tőzsdeelnök.

Teljes cíkk:http://mno.hu/belfold/lenne-e-a-budapestiek-kokainja-az-olimpia-1326734

Fotó: MTI