Kell egy csapat
168 óra, 2006. december 7.
Egy éve kezdődött. Azóta több ezer pártoló tag és az ország legbefolyásosabb üzletemberei, közéleti személyiségei adták a nevüket a BOM-hoz (Budapest az Olimpiáért Mozgalom). Piaci vetélytársak, vagy eltérő világokban hisznek. Mégis együtt lobbiznak a budapesti ötkarikás játékokért. Hogyan áll az egy éve alapított BOM ügye?
Mondják: a magyarok nem éppen jó együttműködési készségükről híresek. Miért lenne az olimpia ügye kivétel? Ki hiszi el, hogy egy nagyjából húsz év múlva esedékes sportesemény tereli egy táborba az üzleti világot és a civil szervezeteket?
"Pedig a legnagyobb rosszindulattal sem találni közöttünk olyat, akire azt lehet mondani: a „nagy üzletet” látja ebben. Tény, hogy az olimpia alaposan átmossa, megmozgatja egy-egy ország gazdaságát, így közvetve minden cég megtalálná a maga érdekeltségét" - mondja Baranyai Ákos, a BOM főtitkára. Szerinte azonban a vállalatvezetők inkább azt akarják kifejezni, hogy kellenek olyan célok, amelyek mögött fel tud sorakozni a demokratikus többség, s ha már a politika nem tud ilyennel szolgálni, a gazdaság szereplői képesek erre. A nagy cégek prominensei hangsúlyozták: a kezdethez asszisztálnak, az utat egyengetik.
"A közvélemény kedvezően reagált a BOM megalapítására. Akadtak, akik ellenezték, azt kérdezték, miért nem a hajléktalanok, az árvák vagy a szegények számára gyűjtünk. De a májusi Szonda Ipsos-felmérés szerint a lakosság 76 százaléka támogatná a magyar pályázatot" - így Baranyai. Bár a közvélemény-kutatók által feltett "legyen, vagy ne legyen" kérdésre nem nehéz válaszolni.
"Ez inkább naiv, lelkesedésre épülő akció, hisz nincs semmi konkrétum. A 4600 milliárd forintos összköltséget sem könnyű értelmezni. Ennek jó része az olimpiától független, infrastrukturális beruházás. Amikor kiszámoltuk, hogy az államnak annyiba kerülne, mintha a lakosság tíz éven át fejenként 7500 forintot fizetne, a többség támogatta" - jegyzi meg a főtitkár.
A BOM pártatlansági ideájával, politikai neutralizmusával eleinte a politikai döntéshozók sem tudtak mit kezdeni. Összeesküvés-elméletek tucatjai születtek: ki miért, kinek az érdekében lép be. Az olimpia ügye ugyanis szerepelt már a politika játékasztalán. 2001-ben Orbán Viktor személyesen jelentette be Lausanneban: nem lehetetlen, hogy Magyarország megpályázza a 2012-es játékokat. De a pályázati szakasz vége átcsúszott az új kormány időszakára. Így, ahogy lenni szokott, 2003-ban az új kabinet úgy ítélte, mégsem vág bele. Pedig 2002-ben utcai gyűjtésen, aláírásukkal hatszázezren jelezték (speciel a Fidesznek), szeretnének budapesti olimpiát látni. A BOM vezetői állítják: a múlt nem érdekli őket. Nem számít, hogy az előző próbálkozás miért bukott el. Felélesztik a régi álmot, ezúttal politikamentesen. És a pártok 2003 óta valóban hallgatnak.
"Ez a jó. A háttérben zajló egyeztetések használnak nekünk. Ebben a zord politikai klímában csak így lehet továbbvinni az ügyet" - mondja Baranyai Ákos. A BOM közben szorgosan lobbizik. A főtitkár úgy látja: a pártok ugyan bizonyosságot akarnak afelől, hogy a mozgalom független, de a megvalósíthatósági tanulmányt is látni akarják. Ennek 2002-es verzióját az utóbbi fél évben aktualizálta az egyik legnagyobb könyvvizsgáló cég. Opponálása most zajlik. "A BOM igyekszik úgy politizálni, hogy egyenlő távolságot tartson. Csak akkor lehet kiállni az olimpiáért, ha azt mindenki támogatja. Végül is: 2020-ig még legalább háromszor megyünk el szavazni, a helyzet többször is változhat."
Tény, hogy egy konferencián Szilvásy kancelláriaminiszter azt mondta: a kormány elkötelezett híve az olimpiai rendezésnek. Ez egyelőre elvi hozzájárulás, nem több. De hozzátette, hogy a 2002-es tanulmány frissített változatát a kormány háttéranyagként elfogadja, s e szerint határoz a pénzügyi garanciáról, amit a pályázathoz mellékelni kell.
Demszky főpolgármester úgy nyilatkozott: az ügyben idejekorán véleménynyilvánító népszavazást kell tartani. A BOM gyakran hangoztatja: a nemzeti fejlesztési terv összhangba hozható az olimpia beruházásaival. Játékokat csak egy nagyváros rendezhet (nem ország), erre nyilván csak Budapest alkalmas. Az infrastrukturális fejlesztés (autópálya, vasút, hidak) 45 százaléka viszont vidéken valósulna meg. Ezért az olimpia nemcsak új sportlétesítményeket jelent. A készülődés hét évig tart, és a nemzetközi hírverés, amely az ötkarikás játékokat rendező városokat körülveszi, kitűnő promóció. De ettől még messze vagyunk. Ki lát előre 2020-ig?
"A gazdasági helyzet nem érinti az olimpiai terveket. Az 1995-ös Bokros-csomag előtt is sötéten láttuk a világot. Az akkor készült megvalósíthatósági tanulmány szerint 2002-ben mégis alkalmasak voltunk arra, hogy megpályázzuk a 2012-es játékokat" - állítja Baranyai.