Hírek

Index interjú

Szalay-Berzeviczy Attila

Fotó: Tövissi Bence / Index

Húszéves a Budapesti Olimpia Mozgalom, mai nevén BOM a Magyar Sportért Alapítvány, amely több oldalról is rázúduló sortüzek közepette indult útjára 2005-ben. Szalay-Berzeviczy Attila kuratóriumi elnök szerint a civil szervezet életében a fő cél változatlanul továbbra is a budapesti olimpia, de jelenleg az odavezető úton a hétköznapok a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogram működtetéséről szólnak. Interjú egy nagyot álmodó gazdasági szakemberrel.

2005. november 24-én, a Barabás Villában a négy legnagyobb tőzsdei vállalat, a Mol, az OTP, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom, valamint tizenegy másik nagyon jelentős cég, ismert üzletemberek, különböző közéleti személyiségek és a sportvilág számos kiemelkedő alakja létrehozták a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) nevű civil egyesületet. Ha konkrét személyekben gondolkodunk: az alapítók között ott volt Fürjes Balázs, Benedek Tibor, Hankiss Elemér, Nagy Tímea, Jaksity György, Fábián László, Sugár András, Geszti Péter, Szabó Szilvia, Vaszily Miklós, Szekeres Pál, Hardy Ilona, Lantos Csaba, Bóta Kinga, Habsburg György, Parragh László, Pásztory Dóra és Zwack Péter. De a civil szervezet elindításának három motorja az ötletgazda Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde akkori elnöke, a MOB alapító elnökének, Berzeviczy Albertnek az ükunokája, valamint Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes, világbajnok párbajtőrvívó és Nyúl Sándor, a TriGránit Fejlesztési Rt. operatív vezérigazgatója voltak, akik mögött pedig ott állt Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Demján Sándor.

Húsz éve a magyar sport szolgálatában

A BOM Egyesület 2012-ben átalakult BOM a Magyar Sportért Alapítvánnyá, és elindította a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogramot a sportolói karrier mellett felsőfokú vagy szakmát adó tanulmányokat folytató olimpiai kerettagok részére. Ezt követően a Menedzserek Országos Szövetségével közösen útjára bocsátotta a Magyar Sportért Mentorprogramot az ösztöndíjasai számára.

Szabó Szilvia és Szalay-Berzeviczy Attila

Fotó: Tövissi Bence / Index

A huszadik születésnapját éppen a napokban ünneplő BOM irodája az év eleje óta a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem harmadik emeletén van. Itt találkoztunk Szalay-Berzeviczy Attilával, a BOM kitalálójával, aki a kuratórium elnökeként már kereken huszadik éve irányítja a szervezetet. 

Az interjúban felidéztük:

  • a kezdeti nehézségeket, több oldalról is érkező támadásokat;
  • hogy miként vergődtek Gyárfás Tamás hálójában;
  • amikor felmerült a BOM megszüntetése;
  • miért volt jó döntés elállni a 2024-es pályázattól;
  • hogy hol van a BOM helye napjaink magyar sportjában.

Nagyon jól emlékszem, a kétezres évek második felében, amikor Gyárfás Tamás 2005-től a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki tisztségét is betöltötte, valahányszor találkoztam a mostanság hétéves börtönbüntetését töltő médiavállalkozóval, mindannyiszor igyekezett rossz színben feltüntetni a BOM-ot, és személy szerint önt is, amiért úgymond „elcsaklizták” a szponzorokat a Magyar Olimpiai Bizottságtól.

Nagyon is jól emlékszem ezekre az időkre – mosolyodott el Szalay-Berzeviczy Attila. – Valóban nehéz kezdés volt. Schmitt Pál, a MOB akkori elnöke volt az első ember, akivel a BOM ötletét átbeszéltem, meg is hívtam, hogy vegyen részt az alapításban. Kezdetben még teljesen pozitív volt, de aztán ez az attitűd egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Akkor betudtam ezt annak, hogy szokatlan élmény lehetett a hazai ötkarikás világban, hogy egyszer csak megjelenik egy a budapesti olimpiával foglalkozó civil kezdeményezés, ráadásul nagy lendülettel, és a politikától teljes mértékben függetlenül. De amikor az ellenségeskedés már oda fajult, hogy a MOB elnöksége és közgyűlése külön napirendi pontban döntött arról, hogy megtiltja nekünk az olimpia szó használatát a nevünkben, akkor elkezdtünk utánajárni a dolgoknak. Hamar kiderült, hogy az egész vihar mögött egyetlen személy állt, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori első embere. Ármánykodásának az irigységen túl volt egy nagyon erőteljes motivációja. Meg akarta buktatni Schmitt Pált, hogy aztán ő maga lehessen a MOB új elnöke. Ebben a tervében zavarta meg a BOM feltűnése, mivel azt gondolta, hogy a MOB alapító elnökének ükunokája hasonló ambíciók által vezérelve gründolta ezt a civil kezdeményezést. Ennek megfelelően folyamatosan és elképesztő hatékonysággal hangolta ellenünk a MOB elnökét és elnökségét, miközben a színfalak mögött a saját trónját ácsolta. 

Mi adta az ihletet a BOM létrehozásához?

A 2004-es athéni olimpia tapasztalatai, valamint a belépésünk az Európai Unióba. Egy évvel később a civil egyesület létrehozását a gazdasági élet azon szereplői kezdeményezték, akik úgy gondolták, hogy fontos, ha az országunk előtt áll egy újabb nagy elérendő hosszú távú cél, amely rendező erőként segíthet az uniós pénzek okos felhasználásában és az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésében. A BOM mögött álló erők Magyarország nagy álmában, a budapesti olimpia ügyében látták meg ezt a víziót. A 130 éve folyamatosan az országunk potenciáljánál sokszorosan jobban teljesítő olimpikonjainknak köszönhetően az olimpiai játékok a magyar identitás, a magyar nemzeti DNS részévé váltak. Tehát a történelmi múltunk és az elődeink teljesítménye arra kötelezi a mi generációnkat, hogy vegyük komolyan ezt a témát, és vizsgáljuk meg, hogy mit tudunk és mit kell tennünk ahhoz, hogy sok száz év hányattatás után Magyarország nevét végre megint bevéshessük a világ történelem fényes oldalaira. 

Szalay-Berzeviczy Attila

Fotó: Tövissi Bence / Index

Viharos kezdés, majd olimpiai pályázat

A viharos kezdés után napirendre került előbb a 2020-as, majd a 2024-es olimpiai rendezés megpályázása, immár kormányzati szinten.

A BOM 2005-ben deklarálta, hogy célja Magyarország nagy álma megvalósításához előkészíteni a döntéseket, és megteremteni a lakossági támogatását annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok jóváhagyása mellett aztán 2011 nyarán benyújtsa fővárosunk jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére. Ezért a BOM feladatául tűzte ki a döntéshozók és a közvélemény megismertetését egy hazai rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős döntés meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a PricewaterhouseCoopers által 2002-re elkészített „Olimpia 2012” című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatta 2020-ra vonatkozóan, valamint finanszírozta a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia törvény megszövegezését.  

Akkor még Demszky Gábor volt a főpolgármester, aki egyáltalán nem állt az olimpia ügye mellett, nem volt ez akadály?

Elévülhetetlen érdemei voltak Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesnek, aki nagyon konstruktívan állt a kezdeményezésünk mellé dr. Szabó Tündével, a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának jogászával és Beleznay Éva főépítésszel együtt. Addig-addig, hogy végül Demszky Gábort is az ügy mellé állt. A főpolgármester megértette, hogy Budapest csak az olimpia zászlóra tűzésével tud olyan mértékű EU-forrásokat bevonni, amilyenekre szüksége van a szükséges nagy fejlesztések megvalósításához. Így végül a Fővárosi Közgyűlés 2008-ban összpárti támogatás mellett elfogadta a BOM által előterjesztett „Duna menti olimpia” koncepciót, amelyet aztán a főváros vezetése felterjesztett az Országgyűlés elé.

Ez a Gyurcsány-kormány időszaka. A Fidesz hogyan állt hozzá a kérdéshez?

A többi párthoz hasonlóan mindvégig érdeklődve figyelte, hogy mit csinálunk. Alapjában véve a politikai életben mindenki gyanakvó volt, hiszen addig nem volt arra példa, hogy egy országos jelentőségű kezdeményezés lehetséges lenne komoly politikai háttér nélkül. De mi bebizonyítottuk, hogy lehetséges.

Szalay-Berzeviczy Attila

Fotó: Tövissi Bence / Index

Itt a válság, felmerül a bolt bezárása

2009-ben az olimpiarendezési törvény az Országgyűlés elé került, de végül a szavazás átkerült 2010 őszére, az új parlament elé. Addigra azonban...

A 2008-as pénzügyi világválság miatt kirobbant görög hitelválság, majd a 2010-re kicsúcsosodó eurókrízis miatt az ügyet végül le kellett venni a napirendről. A BOM egyesület életében ez fordulópont volt. Nagyon komolyan felmerült, hogy bezárjuk a boltot. Mi, közgazdászok azon a véleményen voltunk, hogy a válság hosszú évekre beszűkíti Magyarország mozgásterét, ezért nem fogjuk tudni elérni azt a gazdasági növekedést, amit a PWC-tanulmány feltételként megszabott. Jaksity Györgynek és Hardy Ilonának elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy végül a csapat a folytatás mellett döntött. Az elgondolás az volt, hogy nagyon hosszú távra rendezkedünk be, és a hétköznapokra pedig új értelmet találunk a létünknek. Így 2011-ben a BOM egyesület átalakult alapítvánnyá, és elindítottuk a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogramunkat, amely azóta is megy. Az alapítvány azóta is a sportolói karrier mellett felsőfokú vagy szakmát adó tanulmányokat folytató olimpiai és paralimpiai kerettagok részére biztosít finanszírozást. Az olimpia elnyerésének érvrendszerében egy fontos eleme a kimagasló magyar olimpiai sikerek százharminc éves tradíciója. Jelenleg ezen sikerek folytatásának anyagi támogatásával segítjük Budapestet a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése felé vezető hosszú és rögös úton. Átlagban évente 20 új fiatal tehetség kerül be az ösztöndíjprogramba.

Ezzel bevitték a köztudatba a kettős karrier fogalmát, vagyis a sport és a tanulás összeegyeztetését. 

Valóban, a 2010-es évek elején ez a fogalom nem is nagyon létezett. A sport pedig még nem rendelkezett ilyen komoly forrásokkal mint ma, ezért a kezdeményezésünkből gyors siker lett, és a Berzeviczy Albert-ösztöndíjprogramra az igény azóta is töretlen. A 2025-ös pályázati időszakot éppen most nyitottuk meg, és napok alatt több mint száz pályázat futott be hozzánk. 

Aztán jött a 2024-es olimpiai pályázat. 

2014 elején hívott fel Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa, hogy ha lenne egy komoly szándék a 2024-es olimpia rendezésének megpályázására, akkor mi mit szólnánk hozzá. Ezt a projektet már nem nekünk kellett kezdeményezni és vezetni, hiszen a pályázati bizottság gyorsan létrejött, a pályázatot pedig benyújtották. Mi ekkor a társadalmi kommunikációban segítettük az ügyet, én pedig a pályázat egyik nemzetközi nagykövete lettem. 

Szalay-Berzeviczy Attila

Fotó: Tövissi Bence / Index

Minden rózsásnak tűnt, nem?

Igen, valóban. Budapest shortlistre került, így a riói olimpián már mint egy „Candidate City” képviselőiként jelentek meg és mutatkoztak be a magyarok. De a pályázati bizottság finanszírozása, a Duna Aréna építése és a Puskás Aréna előkészítése elkezdte a közvélemény figyelmét a költségvetési prioritások és a korrupció kérdéskörére terelni, amit aztán a frissen alakult Momentum Mozgalom Nolympics-kampánya egyre eredményesebben tudott tematizálni. Olyannyira, hogy aztán a 266 000 összegyűjtött aláírás megnyitotta az utat a referendum előtt, aminek hatására a kormány, a főváros és a MOB közösen visszavonta a pályázatot 2017 elején.  Éppen Orosz Annával vitáztam a Gödörben, az Erzsébet téren, miközben Fürjes Balázs pedig Fekete-Győr Andrással a Corvinus Egyetemen, amikor kijött ez a hír. Bevallom, hogy nagyon csalódott voltam abban a pillanatban, de nem a Momentum miatt. Egyszerűen nem éltem meg jól, hogy miközben a frontvonalban harcoltam az ügyért, a hátország úgy tette le a fegyvert, hogy arról én is csak a sajtóból értesültem. Csak egy-két héttel később tudtam megbékélni a gondolattal, hogy ennek így kellett lennie ahhoz, hogy esélyünk legyen még a mi életünkben ezzel a kérdéssel még egyszer komolyan foglalkozni. Ma a 2024-es pályázat bukása azért fáj igazán, mert ma már tudjuk, hogy ha akkor végig mentünk volna az úton, akkor ma nem Brisbane, hanem Budapest készülhetne a 2032-es olimpia és paralimpia megrendezésére. Ugyanis az azóta napvilágra került információk szerint akkor Limában minden bizonnyal három olimpiát osztottak volna ki egyszerre.  

Legkorábban 2036-ban

Ön szerint mikor rendezhet Budapest legkorábban olimpiát?

Erre könnyű a válasz: legkorábban 2036-ban, miután addig mindegyik évszám elkelt. De az út hosszú még.  

Addig is...

Folytatjuk a „Tanulj, sportolj, írj történelmet” szlogenünkkel az ösztöndíjprogramunkat a Gyulay Zsolt vezette MOB Kettőskarrier Programjának részeként, közös együttműködésben a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel, valamint a támogatóinkkal. A BOM a híd az üzleti élet és a sportvilág között a budapesti olimpia felé vezető úton.

130 éves a MOB

1895 decemberében Berzeviczy Albert vezetésével létrejött a Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek első elnökeként nemcsak azt érte el, hogy Magyarország részt vegyen az első modernkori olimpiai játékokon, hanem azt is, hogy a magyar sportolók ne az Osztrák–Magyar Monarchia olimpikonjaiként, hanem a Magyar Királyság versenyzőiként vegyenek részt az 1896-os athéni nyári játékokon, ahol hét sportolónk hat sportágban képviselte hazánkat, összesen hat olimpiai érmet szerezve, amivel a nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a 6. helyen zárt.
Berzeviczy Albert elkötelezett támogatója volt az olimpiai játékok Budapestre hozatalának. 1895-ben, amikor úgy tűnt, hogy financiális okok miatt Athén mégsem tudja megrendezni az első nyári játékokat, azért dolgozott, hogy a görög főváros helyére Budapest lépjen rendezőként. 1911-ben, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként az intézmény Széchenyi téri székházában Berzeviczy otthont adott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 14. Kongresszusának, ahol bejelentették, hogy a magyar főváros megpályázza az 1916-os olimpia megrendezését. Egy évvel később a stockholmi olimpián a NOB úgy döntött, hogy Berlin kapja meg a négy évvel későbbi nyári játékokat, és elvi döntést hozott arról, hogy 1920-ban Budapest lesz a házigazda. 1914. június 20-án, a párizsi ülésén ezt a döntését megerősítette a NOB. Nyolc nappal később Szarajevóban Gavrilo Princip lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst, és ezzel kitört az első világháború, amely aztán messze sodorta Budapestet az olimpia megrendezésének lehetőségétől. A Nagy Háború veszteseként Magyarország végül részt sem vehetett az 1920. április 20. és szeptember 12. között Antwerpenben megrendezett olimpián, helyette a hazai közvélemény figyelmét a trianoni békediktátum kötötte le.

Forrás

Sütibeállításokkal kapcsolatos információk
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.