Budapest nyári olimpiát rendezne 2016-ban
Reform, 2006. június 22.
Magyarország olimpiát rendezne. Augusztus végére mindenesetre elkészül a 2016-os budapesti nyári olimpiai játékok megvalósíthatósági tanulmánya, amit a szervezők az év végéig letesznek a kormány, a parlamenti pártok és a Magyar Olimpiai Bizottság asztalára. Nem késtünk még le semmiről, a nevezési határidő két év múlva jár le. Magyarország azzal vonult be az újkori olimpiák történetébe, hogy a játékok rendezési jogát kétszer is kiütötték a kezéből. Az első bukás volt a nagyobb, akkor ugyanis hazánk megkapta a nyári olimpia rendezési jogát, a játékokat mégsem rendezhettük meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1914-ben - nem sokkal az első világháború kirobbanása előtt - Budapestnek adta az 1920-as játékokat. A magyar főváros fölényesen győzött: a bizottság tagjai közül Budapestet huszonegyen, a második helyezett Antwerpent pedig heten támogatták. Aztán nem sokkal később kirobbant a nagy háború, majd jött Trianon. A győztesek pedig úgy döntöttek, hogy a veszteseket nemes egyszerűséggel kitiltják az olimpiáról. Így aztán elvették Budapesttől az egyszer már odaítélt rendezési jogot, s azt a belga fővárosnak adták. Ez volt az újkori olimpia történetének első, politikai alapon meghozott döntése, amely pechünkre pont bennünket sújtott. Hazánk 1952-ben újra próbálkozott. "Pártunk és államunk" akkori vezetői úgy fellelkesedtek a Helsinkiben elért sikereken (sportolóink 16 aranyérmet szereztek), hogy rögvest elhatározták: megpályázzák az 1960-as nyári játékok rendezési jogát. Noha akkoriban nálunk már nem csupán az osztályharc fokozódott szinte elviselhetetlen mértékűre, hanem Rákosi Mátyás és Nagy Imre ellentéte is eszkalálódott, az olimpia gondolatát mégis lelkesen fogadták a főelvtársak. Még a "Nagy Testvér", az olimpiai mozgalomba 1952-ben bekapcsolódó Szovjetunió is támogatta a budapesti versenyek gondolatát, amely a keleti tömb első ilyen sportrendezvénye lett volna, és amiért Moszkvában kimagasló propagandaértéket tulajdonítottak neki. Ebben a szellemben adták át 1953-ban a Népstadiont, amelynek a felső lelátóját félkaréjban építették meg. A tervek úgy szóltak, hogy a munkálatok folytatásaként elkészítik a folytatást is, és az olimpiára 140 ezer nézőt befogadó hatalmas arénává bővítik. Ez ugyan elmaradt, az 1953-as nyitómérkőzésre mégis 105 ezren mentek el, hogy megnézzék a Puskás Ferenccel felálló Budapesti Honvéd Szpartak Moszkva elleni meccsét. Fennmaradt az a beszámoló, amelyet Gerő Ernőnek két évvel később készítettek. Eszerint az 1960-as olimpia 820 millió forintba került volna. Hiába, jó pénz volt akkor még a forint... Budapest mégis elbukott: a végső szavazáson a NOB tagjai Rómát támogatták. A történész Kertész István szerint azért nem volt győzelmi esélyünk, mert a hidegháború csúcspontján egy kommunista ország nem rendezhetett olimpiát. Pedig a létesítményeink lehetővé tették volna. Ma éppen fordított a helyzet: politikailag elnyerhetnénk a rendezést, viszont egyre kevesebb a sportoló, és csillagászati összegeket elnyelő beruházásokat kellene megvalósítani. Tény: az 1960-as olimpia volt az utolsó, amelyiket még horribilis nagyságú kiadások, fejlesztések nélkül megrendezhettünk volna. A játékok résztvevőinek, az olimpiai sportágaknak a száma azóta jelentősen megnőtt. A kandidáló államok pedig egymásra licitálnak abban, hogy minél nagyobb költségeket vállalnak át a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Az olimpiai játékok ugyanis hatalmas üzletté váltak. De álmodni lehet, sőt, néha kell is. Magyarország az Orbán-kormány hivatali időszakában megálmodta 2012-es olimpia megrendezését. A kabinet nem kis összeget, 400 millió forintot fordított a szükséges tervek és a hatástanulmány elkészítésére. Végül megszületett az a választási ciklusokon átívelő, egységes fejlesztési elképzelés, amely szerint 2001 és 2012 között a sikeres nyári olimpia meg rendezésére a mindenkori kormánynak 4600 milliárd forintot kellene költeni. A játékok "csak" 850 millió forintba kerülnének, a többi pedig járulékos fejlesztés. De ez a merész terv is elbukott a 2002-es kormányváltáskor. Medgyessy Péter azonban nyíltan sosem ellenezte az ötletet, sőt, még első sportminisztere, Jánosi György is támogatta, de a kormány rossz gazdaság politikája miatt komolytalanná vált az olimpia megrendezésének az ötlete. A befutó végül London lett. A közelmúltban azonban újra megmozdult valami. No nem a politikusok álltak elő a kezdeményezéssel, hanem a hazánkban letelepült multik és a nagyvállalkozók. Megalapították a Budapesti Olimpia Mozgalmat, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság 2007 júniusában a NOB-nak benyújtsa Budapest jelentkezését a 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésére.
Persze az még mindig nyitott kérdés, hogy valóban megteremtik-e a világjátékok megrendezésének pénzügyi hátterét, vagy - ahogy az mifelénk mostanában lenni szokott - csupán befolyást, ismeretségeket és adókedvezményeket akarnak szerezni.
Jezsó Ákos
Keretes: Vetélytársak
Több város is jelezte, fontolgatja a 2016-os nyári olimpia megrendezését. Többek között Chicago, Los Angeles, Philadelphia, San Francisco, Montreal, Toronto, Buenos Aires, Brasília, Sao Paolo, Nairobi, Fokváros, Újdelhi, Tel-Aviv, Katar, Bangkok, Tokió, Dubai, Melbourne, Prága, Hamburg, Milánó, Rotterdam, Lisszabon, Szentpétervár, Isztambul.
Keretes: Mennyibe kerülne?
A következő tíz évben Magyarországon legalább 200 kilométer autópályát, ugyanennyi gyorsforgalmi utat, három új Duna-hidat, 25 kilométernyi metrót, egy minimum százezer néző befogadására alkalmas stadiont, legalább négy labdarugó stadiont, 11 fedett csarnokot, egy olimpiai falut és egy médiaközpontot kellene építeni. Fel kellene újítani 1500 kilométer vasúti pályát is. A kormánynak emellett az olimpiai fejlesztéseket összhangba kellene hoznia a nemzeti fejlesztési tervvel és Budapest városfejlesztési koncepciójával, valamint ügyelni kellene a főváros és az ország többi része közötti fejlesztési egyensúlyra is. Mindehhez 2016-ig legalább négyszázalékos éves GDP-növekedésre lesz szükség.
Keretes: Esélytelenül?
Utoljára több mint ötven éve rendezett olimpiát egymás után kétszer ugyanaz a földrész. Mivel 2012-ben London rendezheti az ötkarikás játékokat, sokan úgy gondolják, hogy a 2016os rendezési jogát nem európai ország fogja kapni.