Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a 2012-es olimpiai játékok rendező városának kijelölése időszerűvé tette, hogy a budapesti olimpia régen dédelgetett gondolatát komolyabban megvizsgáljuk, és a megvalósítás irányába lendületes lépéseket tegyünk. Ennek megfelelően tizenöt, a magyar gazdasági életben meghatározó szerepet játszó vállalat, valamint sikeres cégvezetők, média szakemberek, elismert közéleti személyiségek, és híres sportolók száz fős csoportja 2005 november 24-én létrehozta a "BOM" elnevezésű - hangsúlyosan politikamentes - közhasznú egyesületet, mely egy mozgalom formájában dolgozik a Budapesti Olimpiáért.
A BOM azokat a tekintélyes erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy egy magyarországi rendezésű nyári olimpiai és paralimpiai játékok mind az ország, mind pedig a főváros fejlődését, nemzetközi tekintélyét, az itt élő emberek életét kiemelkedően pozitív módon befolyásolná. A BOM alapítói egyetértenek abban, hogy az olimpia megrendezése ösztönözné a befektetéseket és a beruházásokat, sok tízezer új munkahelyet teremtene, élénkítené a turizmust, fejlesztené az infrastruktúrát és soha nem látott módon egységbe kovácsolná a nemzetet; reményt, új lehetőségeket teremtve a jelen és a jövő magyar sportolóinak.
Magyarország 157 olimpiai aranyérmével, 137 ezüstérmével és 158 bronzérmével a nyári olimpiák történetének 7. legeredményesebb sportnemzete, és a 3. a világon az egy főre jutó olimpiai érmek számát tekintve. Ennek ellenére az országok olimpiai örökranglistájának első tíz helyezettje közül egyedüliként még soha nem rendezhetett nyári játékokat. Az 1920-as olimpiát ugyan megkapta a magyar főváros, azonban az elvesztett első világháború miatt nemcsak a rendezés jogát vették el, de a magyar sportolók részt sem vehettek az antwerpeni játékokon. Az 1936-os olimpiáért folytatott versenyben Budapest alulmaradt Berlinnel szemben, majd az 1944-es játékok megrendezéséért benyújtott pályázatát egy újabb világháború tette semmissé. A magyarok minden idők legjobb szereplését jelentő 1952-es helsinki olimpia után is hiába próbálkozott Budapest a rendezési jog megszerzésével 1960-ra, senki sem szeretett volna nemzetközi figyelmet és megdicsőülést adni az akkori kommunista diktatúrának; így végül Róma lett a befutó. Legutóbb 2001-ben merült fel a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megpályázásának ötlete, de a kezdeményezés ezúttal belpolitikai okok miatt a pályázat beadásáig sem jutott el.
Budapest előnye más az olimpia rendezéséért versengő városokkal szemben abból adódik, hogy Magyarország a világ egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában helyezkedik el, amely még soha nem rendezett olimpiát, foci VB-t vagy EB-t. A BOM alapítói meg vannak győződve, hogy előbb-utóbb Közép-Kelet Európának is kapnia kell egy lehetőséget, mint ahogy abban is biztosak, hogy a térségben egy olimpia megrendezésének szempontjából a legtökéletesebb helyszín Budapest, amit a nyári játékok történetében először nem egy tenger vagy óceán támogatna, hanem Európa egyik legnagyobb és legszebb tava, a Balaton. Ez pedig a Dunával kiegészülve egy kivételes karaktert adna a magyar olimpiának.
Az olimpia, mint nemzetek vetélkedése a 21. század elejére már nem kizárólag sporteseményt, hanem az alkotó, mozgósító és szervezőképesség, az innovációskésség, az építészeti tudás, az áldozatvállalás, a politikai intelligencia, a sportdiplomáciai érzék és a szellem nemzetek közti vetélkedését jelenti, azok erejét és büszkeségét hirdetve. Már az előkészítő, pályázati szakaszban mindenki a világ szeme előtt vizsgázik nemzeti egységéből, a rendezés jogát elnyert város pedig hét csodálatos éven át állhat a nemzetközi figyelem középpontjában. A rendezés sikere világraszóló. Egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza.
A BOM célja, hogy Magyarország nagy álmának a megvalósításához megteremtse a legfontosabb feltételt, a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a magyar kormány valamint a parlamenti pártok teljes támogatása mellett 2011 nyarán benyújtsa Budapest jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére, azzal a célkitűzéssel, hogy a 2012-es londoni nyári játékok után reális számítások szerint ismét Európába kerülőolimpiának a magyar főváros adhasson otthont. Ezért a BOM fő feladatául tűzte ki, hogy a döntéshozókat és a közvéleményt megismertesse egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM arra vállalkozott, hogy az olimpia ügyét népszerűsítő kommunikációs gépezet működtetése mellett az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a PricewaterhouseCoopers által 2002-re elkészített "Olimpia 2012" című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatja 2020-ra: Ezen felül pedig a civil szervezet kezdeményezi és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megírását, hogy aztán a parlament egy ötpárti jóváhagyással léptesse azt életbe.
A Mozgalom tagjai tevékenységüket társadalmi munkában, az olimpiai szellem önkénteseiként végzik. Ha egyetértesz a BOM törekvéseivel, és támogatni kívánod az olimpiai játékok Magyarországra hozatalát, akkor gyere és csatlakozz Te is hozzánk! Pártoló tagként csatlakozni tudsz honlapunk "Regisztráció" oldalán az ott leírt feltételek szerint.