English version
2009. évi [ ]. törvény a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról
Magyarország 160 olimpiai aranyérmével, 143 ezüstérmével és 160 bronzérmével a nyári olimpiák történetének 8. legeredményesebb sportnemzete, és a 3. a világon az egy főre jutó olimpiai érmek számát tekintve. Ennek ellenére, az országok olimpiai örökranglistájának első tíz helyezettje közül egyedüliként, még soha nem rendezhetett olimpiai játékokat. Politikai és gazdasági fejlődése, valamint a magyar sportolók eddig elért sikerei alapján hazánk a XXI. század első felére méltóvá vált arra, hogy a közép-kelet európai nemzetek közül a történelemben először, 2020-ban helyszínt adjon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének.
Az olimpia, mint nemzetek vetélkedése a 21. század elejére már nem kizárólag sportesemény, hanem az alkotó, mozgósító szervezőképesség, az innovációskészség, az áldozatvállalás, a politikai intelligencia, a sportdiplomáciai érzék és a hazafias szellem nemzetek közti vetélkedését jelenti. Az olimpiai játékok rendezése által egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza.
Az olimpiai játékok megpályázására és megrendezésére való felkészülésben nélkülözhetetlen a hosszú távú tervezés és a nemzeti összefogás. A siker alapfeltétele, hogy a társadalom összehangolt módon kezdje el a feladatra való felkészülést. A kormányzati ciklusokon átívelő felkészülési folyamat stabilitását csak megfelelő politikai konszenzus biztosíthatja, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden jelentkező város esetében alapkövetelménynek tekint.
A tervek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a tervezés folyamata már jóval a játékok megrendezésére való jelentkezést megelőzően elindul és az állam, a rendező város, illetve a rendező városon kívüli helyszínek kezdettől fogva részt vesznek a folyamatok tervezésében. Az érintettek bevonása már a folyamatok korai fázisaiban rendkívül fontos, különösen tekintettel hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervével és a főváros hosszú távú fejlesztési stratégiájával való összhang megteremtésének szükségességére.
Az olimpiai játékok megpályázása, megrendezése és utóhasznosítása rendkívüli jellegű fejlesztéseket igényel és ezek hatékony és gyors bonyolítását csak egy különleges szabályozói rendszer garantálhatja.
Az olimpiai játékok rendezési jogáért való jelentkezést az Olimpiai Charta rendelkezéseinek megfelelően Budapest érintett szervei nyújtják be a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz a Magyar Olimpiai Bizottság jóváhagyásával együtt.
Az Országgyűlés a fentiek, továbbá az Olimpiai Charta rendelkezéseinek figyelembevételével a következő törvényt alkotja.
A törvény célja
1. § A törvény célja
(1) annak elősegítése, hogy a Magyar Köztársaság és ezen belül Budapest, mint pályázó város rendelkezzen a megfelelő társadalmi-politikai támogatottsággal, amennyiben a 2020-ban tartandó nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok (a továbbiakban: Játékok) megrendezésére kíván jelentkezést, majd pályázatot (a továbbiakban: pályázat) benyújtani;
(2) a pályázatra való felkészüléshez szükséges szervezeti keretek megteremtése;
(3) a pályázat benyújtásához szükséges források tervezéséhez, illetve megteremtéséhez szükséges feltételek létrehozása;
(4) minden e törvény II. fejezetében meghatározott cselekvési terv (a továbbiakban: cselekvési terv) és e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által rendeletben megállapított fejlesztés biztosítása, amely – a rendezés jogának elnyerése esetén – a 2020-ban Budapesten és egyes Budapesten kívüli helyszíneken lebonyolítandó Játékok megrendezéséhez kapcsolódó ügy (a továbbiakban: a Budapest 2020 ügyek); és
(5) a pályázat és a Budapest 2020 ügyek érdekeinek biztosítása az országos és fővárosi fejlesztéspolitika, azon belül a nemzeti és egyéb fejlesztési tervek kialakításánál, elfogadásánál és végrehajtásánál.
2. § Az e törvényben foglaltak nem érintik az olimpizmus alapelveit, a Magyar Olimpiai Bizottság valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályait és kiegészítő rendelkezéseit kodifikáló Olimpiai Chartában (a továbbiakban: Olimpiai Charta), valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározott jog-, feladat- és hatáskörét.
I. FEJEZET: Pályázat Előkészítő Bizottság
A Pályázat Előkészítő Bizottság létrehozása
3. § (1) A törvény céljainak elősegítése érdekében a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata megalapítja a pályázat előkészítő bizottságot (a továbbiakban: Pályázat Előkészítő Bizottság) e törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül.
(2) A Pályázat Előkészítő Bizottság nonprofit zártkörű részvénytársasági formában működő jogi személy, amelyben alapításkor az állam és Budapest Főváros Önkormányzata egyenként a részvények és a szavazatok 50%-ával rendelkezik. A Pályázat Előkészítő Bizottság székhelye Budapest. Az illetékes cégbíróság e törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseinek megfelelően elkészített alapszabály és egyéb szükséges cégiratok alapján bejegyzi a Pályázat Előkészítő Bizottságot a cégjegyzékbe. Az állam és Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő, a Pályázat Előkészítő Bizottság által kibocsátott részvények forgalomképtelenek.
(3) A Pályázat Előkészítő Bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök), a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a miniszterelnök és a főpolgármester a Budapest 2020 ügyeket közösen képviseli a pályázat előkészítésében, illetve folyamatában.
(4) A Pályázat Előkészítő Bizottság köteles a Játékok céljaira a cselekvési tervvel összhangban kiválasztott Budapesten kívüli helyszínek települési önkormányzatainak (a továbbiakban: Budapesten kívüli települési önkormányzatok) felajánlani a lehetőséget a Pályázat Előkészítő Bizottságban történő részvényszerzésre tőkeemelés útján, új részvények forgalombahozatalával. A Budapesten kívüli települési önkormányzatok a Pályázat Előkészítő Bizottság megemelt alaptőkéje legfeljebb 20%-át szerezhetik meg, saját döntésük alapján, pénzbeli hozzájárulás ellenében, a Pályázat Előkészítő Bizottság által meghatározott arányban. A Pályázat Előkészítő Bizottság e törvény 7. §-ban meghatározott igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) a részvényszerzést a Játékok Budapesten kívüli helyszíneinek e törvényben meghatározott kiválasztását követő 60 napon belül köteles a részvényszerzési feltételek meghatározásával együtt felajánlani. Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő 60 nap. Az igazgatóság ezen határidő elteltét követő 60 napon belül köteles biztosítani a részvényszerzéssel élni kívánó Budapesten kívüli települési önkormányzatok számára a részvények megszerzését.
(5) A Pályázat Előkészítő Bizottság alapszabálya (a továbbiakban: alapszabály) a Gt. és e törvény keretein belül szabályozza a Pályázat Előkészítő Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat. A Pályázat Előkészítő Bizottság megalapítására, szervezetére és működésére a Gt.-t az e törvényben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapszabály automatikusan kiegészül az első igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjaival és az első könyvvizsgálóval miután azok e törvényben szabályozott megválasztásukat, illetve kinevezésüket követően tisztségüket elfogadták.
(6) A Kormány, a minisztériumok, illetve az érintett települési önkormányzatok, kötelesek a Nemzeti Fejlesztési Tervhez, illetve minden közlekedési, sportszakmai és egyéb városfejlesztési ügyhöz kapcsolódó döntés meghozatala során
a) figyelembe venni az e törvényben meghatározott célokat és feladatokat, és
b) a Budapest 2020 ügyeket érintő tervezett döntéseiket megelőzően kötelesek a Pályázat Előkészítő Bizottságot írásban tájékoztatni, valamint részére lehetőséget adni arra, hogy előzetes írásbeli vagy szóbeli véleményét az adott ügyfajtára vonatkozó eljárási határidőn belül (amely azonban nem lehet kevesebb nyolc napnál) kifejtse.
(7) Az érintett települési önkormányzatok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdése szerinti településfejlesztési koncepcióik, településszerkezeti terveik, helyi építési szabályzataik és szabályozási terveik (a továbbiakban: településrendezési eszközök) tekintetében kötelesek a Budapest 2020 ügyekben a Pályázat Előkészítő Bizottságot az Étv. 9. §-ában szabályozott véleményezési eljárásba bevonni.
(8) A Pályázat Előkészítő Bizottságra nem alkalmazandó az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) bekezdése.
A Pályázat Előkészítő Bizottság feladatai
4. § (1) A Pályázat Előkészítő Bizottság feladatai:
a) előmozdítani e törvény céljainak megvalósítását;
b) elősegíteni és támogatni Budapest felkészülését a Játékok megrendezésére való pályázásra, ideértve a pályázáshoz szükséges források előteremtését és a Játékok tervezett helyszíneinek (a továbbiakban: helyszínek) kijelölésében való együttműködést is;
c) véleményezni a Budapest 2020 ügyek kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Terveket és az Étv. 9. §-ában foglalt eljárásban a településrendezési eszközöket;
d) előterjesztést készíteni a Pályázat Előkészítő Bizottság részvényesei, továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság számára a Játékok magyarországi megrendezésének megvalósíthatóságáról annak érdekében, hogy a Kormány, a Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest Főváros Önkormányzata és az érintett települési önkormányzatok megalapozott döntést hozhassanak Budapestnek a Játékokra való pályázása kérdésében; és
e) amennyiben Budapest a 19. § (1) bekezdésnek megfelelően jelentkezik a Játékok megrendezésére, támogatást nyújtani a pályázat elkészítéséhez.
(2) A Pályázat Előkészítő Bizottság kizárólag az e törvényben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult.
A Pályázat Előkészítő Bizottság kapcsolatai más szervekkel
5. § (1) A Pályázat Előkészítő Bizottság a tevékenységéről, így különösen a Budapest 2020 ügyekhez kapcsolódó fejlesztések állásáról és a költségvetési és egyéb támogatások felhasználásáról évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek, a Kormánynak, Budapest Főváros Önkormányzata közgyűlésének és az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületének. A beszámolót a Kormány a Magyar Közlönyben, a Pályázat Előkészítő Bizottság pedig honlapján közzéteszi. Az Országgyűlés, a Kormány, Budapest Főváros Önkormányzata közgyűlése és az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei eseti tájékoztatást is kérhetnek a Pályázat Előkészítő Bizottságtól.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Pályázat Előkészítő Bizottság gazdálkodását és éves mérlegét.
A Pályázat Előkészítő Bizottság szervezete
6. § A Pályázat Előkészítő Bizottság legfőbb szerve a közgyűlés, ügyvezetését az igazgatóság látja el, napi működését a vezérigazgató biztosítja, tevékenységét a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló ellenőrzi. Az igazgatóság e törvény és az alapszabály keretein belül további szervezeti egységeket és bizottságokat hozhat létre.
Az igazgatóság
7. § (1) A Pályázat Előkészítő Bizottság ügyvezető szerve az igazgatóság. Az igazgatóság évente legalább négy ülést tart.
(2) Az igazgatóságnak kilenc tagja van.
(3) Az igazgatóság tagjai:
a) az e törvényben foglaltak szerint választott elnök,
b) az e törvényben foglaltak szerint választott öt igazgatósági tag,
c) a Kormány által delegált tag,
d) a Fővárosi Önkormányzat által delegált tag, és
e) a Magyar Olimpiai Bizottság által delegált tag.
8. § (1) Az elnököt és az igazgatóság 7. § (3) bekezdés b) pontjában hivatkozott tagjait a Köztársasági Elnök javaslatát követő harminc napon belül az Országgyűlés határozattal választja meg és menti fel. A megválasztáshoz és a felmentéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A 7. § (3) bekezdés c) – e) pontjaiban hivatkozott személyek az őket delegáló szervek általi kinevezésüknek a Pályázat Előkészítő Bizottság számára történő közlésének napjával válnak az igazgatóság tagjává, illetve a delegáló szerv jogosult kinevezésüket visszavonni.
9. § (1) Az igazgatóság tagjainak megbízatása a 19. § (2) – (5) bekezdéseiben megjelölt vonatkozó időpontig szól, kivéve, ha korábban megszűnik a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az igazgatóság tagjainak megbízatása megszűnik;
a) a Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnésével;
b) lemondással;
c) az Országgyűlés általi felmentéssel;
d) halállal;
e) az a)-d) pontokban foglaltakon túl, az elnök és a 7. § (3) bekezdés b) pontjában hivatkozott tagok tekintetében a 10. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség kimondásával, azzal, hogy az összeférhetetlenségi ok felmerülésének napjától kezdve a megbízatás megszűnésének napjáig az érintett tag az igazgatóságban szavazati jogot nem gyakorolhat;
f) az a)-d) pontokban foglaltakon túl, a 7. § (3) bekezdés c) – e) pontokban hivatkozott igazgatósági tagok kinevezésének az őket delegáló szervek általi visszavonásával, amelyről az említett szervek írásban azonnal értesítik a Pályázat Előkészítő Bizottságot.
(3) Az elnök és a 7. § (3) bekezdés b) pontban hivatkozott tagok megbízatásának időelőtti, a (2) bekezdés b) - e) pontjai szerinti megszűnése esetén az új tagok személyére a Köztársasági Elnök a régi tag megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül tesz javaslatot, az Országgyűlés pedig a javaslattételt követő harminc napon belül választja meg.
(4) Amennyiben a 7. § (3) bekezdés c) – e) pontokban hivatkozott szervek a 9. § (2) bekezdés f) pont szerint járnak el, kötelesek az új tagot a korábbi tag visszahívásától számított 30 napon belül kinevezni.
10. §(1) Az elnök és a 7. §(3)b) pontban hivatkozott igazgatósági tag nem lehet
a) politikai pártban tisztségviselő,
b) főpolgármester, polgármester, alpolgármester,
c) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos, kormánybiztos,
d) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
e) a Kormány tagja, államtitkár és szakállamtitkár, országgyűlési képviselő,
f) bíró, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott, közjegyző, bírósági végrehajtó, és ezek helyettesei,
g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
h) települési vagy kerületi önkormányzat képviselő-testületének, Budapest Főváros Önkormányzata közgyűlésének, továbbá megyei közgyűlésnek a tagja,
i) köztisztviselő,
j) közalkalmazott,
k) az állam és/vagy önkormányzat többségi tulajdonában lévő közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685 §-a c) pontja szerint működő gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselő, igazgatósági, felügyelő bizottsági vagy vezető testületi tag, valamint munkavállaló,
l) költségvetési szerv vezetője és alkalmazottja, és
m) szakszervezet, kamara vagy más érdekképviseleti szerv vezető testületének tagja.
(2) Az elnök és a 7. § (3) bekezdés b) pontban hivatkozott igazgatósági tag az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(3) Ha az elnök vagy a 7. § (3) bekezdés b) pontban hivatkozott igazgatósági tag a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely igazgatósági tag indítványára az Országgyűlés a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenség kimondásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
11. § (1) Az elnök az Országgyűlés sportügyekért felelős bizottságának állandó meghívottja.
(2) Az igazgatóság az alapszabály vagy a közgyűlés felhatalmazó határozata alapján jogosult az alaptőke felemelésére a 3. § (4) bekezdése szerint.
A vezérigazgató
12. § (1) A Pályázat Előkészítő Bizottság napi működését a Pályázat Előkészítő Bizottság munkaviszonyban álló vezérigazgatója (a továbbiakban: vezérigazgató) biztosítja. Az igazgatóság dönt a vezérigazgató saját tagjai vagy harmadik személyek közüli kinevezéséről, illetve visszahívásáról.
(2) A vezérigazgató e törvény és az alapszabály keretein belül alakítja ki a Pályázat Előkészítő Bizottság mindennapi működését biztosító belső szervezetet. A vezérigazgató akkor is részt vesz az igazgatóság ülésein, ha az igazgatóságnak nem tagja, ez esetben azonban szavazati joggal nem rendelkezik.
(3) A vezérigazgató kinevezésére, visszahívására, díjazására, megbízatásának időtartamára, megszűnésére, feladataira és felelősségére vonatkozó szabályokat e törvény és az alapszabály keretein belül az igazgatóság határozza meg.
A felügyelő bizottság
13. § (1)A felügyelő bizottság feladata a Pályázat Előkészítő Bizottság ügyvezetésének folyamatos ellenőrzése.
(2) A felügyelő bizottság öt tagból áll.
(3) A felügyelő bizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki és menti fel. A felügyelő bizottság további négy tagját a közgyűlés választja és menti fel.
A könyvvizsgáló
14. § (1) A Pályázat Előkészítő Bizottság könyvvizsgálójának feladata, hogy gondoskodjon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a Pályázat Előkészítő Bizottság Sztv. szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Pályázat Előkészítő Bizottság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
(2) A könyvvizsgálót az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki és menti fel.
(3) Az Állami Számvevőszék elnöke köteles a könyvvizsgáló megbízatásának esetleges megszűnését követő harminc napon belül kinevezni az új könyvvizsgáló személyét.
(4) A könyvvizsgáló díjazásban részesül. A díjazás mértékéről a közgyűlés az Állami Számvevőszék elnökének javaslata alapján dönt.
A Pályázat Előkészítő Bizottság pénzügyi forrásai és eszközei
15. § A Pályázat Előkészítő Bizottság e törvényben meghatározott feladatai ellátására az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben, Budapest Főváros Önkormányzata, illetve a Budapesten kívüli települési önkormányzatok (ha részvényesek) pedig az éves költségvetésüket szabályozó rendeletükben biztosítják a szükséges pénzügyi forrásokat. A Pályázat Előkészítő Bizottság emellett rendelkezik saját forrásokkal, így különösen szponzori, támogatói bevételekkel.
16. § A Pályázat Előkészítő Bizottság pénzügyi forrásait kizárólag az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel, különösen
a) működési, adminisztrációs költségeire;
b) külföldi és belföldi kommunikációs költségeire, valamint az adomány-, illetve támogatásszerzésre irányuló tevékenységével kapcsolatos költségeire, továbbá a pályázatra való felkészüléshez szükséges feladatok ellátására; és
c) a pályázat elkészítésének és benyújtásának támogatására, amennyiben a 19. §(1) bekezdésének megfelelően Budapest pályázik a Játékok megszervezésére.
A Pályázat Előkészítő Bizottságot és támogatóit megillető kedvezmények
17. §(1) A Pályázat Előkészítő Bizottság az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben alanyi adó- és illetékfizetési mentességben részesül, azonban a beszerzéseit terhelő, előzetesen felszámított adó visszaigénylésére nem jogosult.
(2) A Pályázat Előkészítő Bizottság támogatója a Pályázat Előkészítő Bizottságnak - az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után jogszabályban meghatározott adó- és illetékkedvezményre jogosult.
18. § A Pályázat Előkészítő Bizottságnak nyújtott adomány közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül és – a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-ának (1) bekezdésének (c) pontja szerinti juttatásokkal együtt – kizárólag a Budapest 2020 ügyek előkészítése érdekében használható fel.
A Pályázat Előkészítő Bizottság működésének hatálya
19. § (1) Amennyiben Budapest 2011-ben jelentkezik a Játékok rendezésére, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság munkáját pályázati bizottságként e törvény rendelkezései alapján folytatja.
(2) Amennyiben 2011-ben Budapest nem indul a Játékok rendezési jogának megszerzéséért, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság az erről szóló döntést követő 6 hónapon belül megszűnik és a Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnésével e törvény hatályát veszti.
(3) Amennyiben 2012-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján Budapest nem szerepel a Játékok kiválasztott pályázó (kandidáló) városai között, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság az erről szóló döntést követő 6 hónapon belül megszűnik és a Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnésével e törvény hatályát veszti.
(4) Amennyiben 2013-ban Budapest szerepel a Játékok kiválasztott pályázó (kandidáló) városai között, de a Játékok rendezési jogát nem nyeri el, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság az erről szóló döntést követő 6 hónapon belül megszűnik és a Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnésével e törvény hatályát veszti.
(5) Amennyiben 2013-ban Budapest a Játékok megrendezési jogát elnyeri, akkor a Pályázat Előkészítő Bizottság az erről szóló döntést követő 6 hónapon belül megszűnik, és az Országgyűlés a Játékokkal és a Budapest 2020 ügyekkel kapcsolatos feladatokról új törvényt alkot.
20. § A Pályázat Előkészítő Bizottság megszűnésekor végelszámolásnak van helye. A közgyűlés a Ctv. 111. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti végelszámolás utolsó üzleti évéről készült Sztv. szerinti beszámolójának elfogadásakor határoz a fennmaradó pénzügyi eszközök sportcélú felhasználásának módjáról.
II. FEJEZET A Budapest 2020 ügyekre vonatkozó cselekvési terv
21. §(1) A Budapest 2020 ügyek mielőbbi kijelölésének érdekében a következő cselekvési tervet szükséges megvalósítani:
a) A Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül megalapítja a Pályázat Előkészítő Bizottságot.
b) A Pályázat Előkészítő Bizottság koordinálásával a sportügyekért felelős minisztérium, az érintett települési önkormányzatok és a Magyar Olimpiai Bizottság az e törvény 1. számú mellékletében szereplő városfejlesztési prekoncepció és struktúraterv (a továbbiakban: helyszínterv) alapján az alábbi irányelvek figyelembevételével javaslatot tesznek a Kormánynak a Budapest 2020 ügyek körére és azon belül a helyszínekre:
(aa) a helyszínek kijelölésénél az állami, illetve a települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok elsőbbséget élveznek;
(bb) amennyiben a Budapest 2020 ügyek érdekében célszerű magántulajdonban lévő ingatlanok bevonása a helyszínek kijelölésénél, a helyszínek területéből összességében több mint egy hektár felett rendelkező ingatlantulajdonosok képviselőivel a Pályázat Előkészítő Bizottság az érintett településfejlesztési és településrendezési szervekkel közösen megkezdi az egyeztetéseket a helyszínek mielőbbi kijelölése és az azokhoz kapcsolódó településrendezési szerződések esetleges megkötése érdekében.
c) A Kormány a b) pont szerint elkészített, a Budapest 2020 ügyekre és a helyszínekre vonatkozó javaslat alapján rendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározza a Budapest 2020 ügyeket és azon belül a végleges helyszíneket.
III. FEJEZET Budapest 2020 ügyekre vonatkozó szabályok
22. § A Budapest 2020 ügyekre a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit az alábbi a)-b) pontban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
a) A bíróság a határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel.
b) A bíróság a közigazgatási határozatot a bírósági felülvizsgálat keretében megváltoztathatja.
IV. FEJEZET módosuló jogszabályok
23. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény, valamint a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló 2009. évi [ ] törvény e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:”
24. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése a következő (e) ponttal egészül ki, és a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„vagy
e) a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló 2009. évi [ ] törvény 1. § (4) bekezdésében foglaltak alapján Budapest 2020 ügyekként,
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.”
25. §(1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-ának (1) bekezdése a következő (c) ponttal egészül ki:
„(c) a 2020. évi Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló 2009. évi [■] törvényben meghatározott Pályázat Előkészítő Bizottság;”
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-ának (3) bekezdése a következőképpen módosul:
„(3) Az állami adóhatóság hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kedvezményezettet.”
26. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„(f) a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok esetleges rendezésére létrehozott Pályázat Előkészítő Bizottságnak.”
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Adófizetési kötelezettség alól mentes a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok esetleges rendezésére létrehozott Pályázat Előkészítő Bizottság.”
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
„(m) a 2020. évi nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok esetleges rendezésére létrehozott Pályázat Előkészítő Bizottság.”
27. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
„(p) a 2020. évi Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló 2009. évi [■] törvényben meghatározott Budapest 2020 ügyek.”
V. FEJEZET Záró és értelmező rendelkezések
28. §(1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Budapest 2020 ügyeket az e törvény II. fejezetében szereplő cselekvési terv szerint megállapítsa.