Az Egyesület alapszabálya a Közhasznsági jelentések után található
 

Közhasznúsági jelentés 2008

Fordulónap:   2008. december 31.
Beszámolási időszak:  2008. január 1.- december 31.

Budapest, 2009. március 31.

................................................
egyesület elnöke
 


A szervezet bemutatása


Azonosító adatok

Név:    BOM
Alapításkori név:  Budapesti Olimpiai Mozgalom
Székhely:   1122 Budapest, Városmajor utca 44.
Képviselő:   Szalay-Berzeviczy Attila
Adószám:   18257812-2-43
Bankszámlaszám:  11711041 - 20865289
KSH-azonosító:  651044 (01)
Statisztikai számjel:  18257812 9319 529 01
Adminisztratív főtevékenység (TEÁOR '08): 
9319 - Egyéb sporttevékenység
Korábbi, TEÁOR'03 szerinti adminisztratív főtevékenység:
     9262 - Egyéb sport tevékenység
Gazdálkodási forma:  529   - Egyéb egyesület
NSzOR-kategória:  sportbarátok szervezete (82)
Bejegyző szerv:  Fővárosi Bíróság
Bejegyzés regisztr. száma: 16.Pk.60.074/2006/4
Bejegyzés sorszáma: 11.945
Közhasznúsági fokozat:  közhasznú szervezet
Alapszabály kelte:  2006. március 3.
Utolsó módosítás kelte: 2008. június 3.


Tevékenység

A BOM egyesület azokat a civil erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy a 21. század első negyedének végére Magyarországon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok - egy civil kezdeményezés alapján létrejött, valós nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhetők, és Budapestnek a lehetséges első nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésére pályáznia kell. Az egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az egyesület tevékenységének fő célja ezért az, hogy kezdeményezze és előkészítse egy magyar pályázat benyújtását a nyári Olimpiai Játékok és Paralimpiai Játékok megrendezésére.
 
A szervezet vezetése

ELNÖKSÉG

A korábbi elnökség mandátumának lejártával a jelenlegi testület tagjait a 2008. június 3.-i közgyűlés választotta meg.

Elnök:   Szalay-Berzeviczy Attila
Alelnök:   Nyúl Sándor.
Elnökségi tagok:  Bartucz László, Bogsch Erik, Czakó Ferenc, Jaksity György, Dr. Jeszenszky Zoltán, Dr. Kepecs Gábor, Dr. Kocsis István, Dr. Kupa Mihály, Leonov Péter, Stewart Oldroyd, Dr. Pongrácz Antal, Róbert Ákos, Straub Elek, Szabó György, Vahl Tamás, Winkler János.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A korábbi felügyelő bizottság mandátumának lejártával a jelenlegi testület tagjait a 2008. június 3.-i közgyűlés választotta meg.

Elnök:  Sugár András
FB tagok:  Benedek Tibor, Dr. Bienerth Gusztáv, Csobánczy Gábor, Habsburg György, Dr. Hardy Ilona, Kálnoki Kis Attila, Dr. Parragh László.

FŐTITKÁR:    Dr. Baranyai Ákos
OPERATÍV IGAZGATÓ: Dr. Kulcsár Krisztián
MARKETING VEZETŐ: Staár Beatrix

Foglalkoztatottak

A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott


Szöveges beszámoló a közhasznú tevékenységről

Az Olimpia Törvény előkészítése

Egyeztetések a Fővárosi Önkormányzattal
Az olimpia-rendezéssel kapcsolatos feladatok sorában a legfontosabb teendők az ország és a Főváros hosszútávú fejlesztési terveinek összehangolása egy 2020-as ötkarikás játékok szükségleteivel, akárcsak az olimpia helyszíneinek előzetes kijelölése, illetve az olimpiai pályázat előkészítése és elkészítése. E lépések tervszerű módon történő megvalósítására a BOM egyesület egy önálló Olimpia Törvény megszületésében látta a garanciát, ezért a szervezet még 2007-ben megbízta a Siegler Ügyvédi Irodát (Weil/Gotschal & Manges LLP) egy törvénytervezet elkészítésével. A BOM a törvénytervezet megírásának szakmai előkészítését saját forrásaiból finanszírozta, annak elkészülte után pedig vállalta a politikai egyeztetést, hogy a Parlament ötpárti konszenzussal tudja elfogadni azt.

A Fővárosi Közgyűlés 2007. június 28-i határozatában kifejezte, hogy maga is aktívan részt kíván venni a BOM által javasolt Olimpia Törvény kidolgozásában. Ennek alapján a Főváros és a BOM között a törvény tartalmáról és szövegezéséről 2008-ban intenzív egyeztetések folytak, melynek eredményeképpen a Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18.-i ülésének napirendjére vette a kérdést. A Közgyűlés egyhangú szavazással határozatot hozott, amely szerint javasolja a magyar parlamentnek az olimpiai törvény tervezetének megvitatását.

Az Olimpia Törvény tervezete jelen formájában a Pályázat Előkészítő Bizottság létrehozásáról és egy cselekvési terv meghatározásáról rendelkezik.

A Pályázat Előkészítő Bizottság igazgatóságának tagjai a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke; a Főváros és a kormány által kijelölt tagok, továbbá a Parlament által megválasztott személyek. A Pályázat Előkészítő Bizottság joga és kötelezettsége Budapest felkészülésének elősegítése a Játékok megrendezésére való jelentkezésre és pályázásra, ideértve a pályázáshoz szükséges források előteremtését is.  A Pályázat Előkészítő Bizottság készíti előterjesztést a Játékok magyarországi megrendezésének megvalósíthatóságáról annak érdekében, hogy a Kormány és az érintett települési önkormányzatok, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság megalapozott döntést hozhassanak Budapestnek a Játékokra való pályázása kérdésében.
A cselekvési terv szerinti fő feladatok a játékok helyszíneinek meghatározása; az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő helyszínek esetében változtatási, telekalakítási, építési tilalom megállapítása, illetve a magántulajdonban lévő helyszínekre az állam elővásárlási jogának biztosítása. Fontos megállapítás, hogy a "Budapest 2020" ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Politikai egyeztetések
A mozgalom egyik fő célja, hogy a BOM a hazai olimpia gondolata kérdésében általában, és az Olimpia Törvény kérdésében konkrétan nemzeti konszenzust teremtsen. Így szükség van valamennyi parlamenti párt támogatására is. A konszenzus biztosítása érdekében Demszky Gábor főpolgármester és Szalay-Berzeviczy Attila a BOM elnöke 2008 decemberében levélben fordult a parlamenti pártok elnökeihez és frakcióvezetőihez. Ebben egyeztetés kértek a Fővárosi Közgyűlésen tárgyalt anyagokról azzal a céllal, hogy az Országgyűlés mihamarabb napirendre tűzhesse az Olimpia Törvény elfogadását. Az egyeztetésekre 2009-ben kerül sor.
 


Az olimpiai helyszínek kijelölése

A BOM és a Főváros együttműködött az olimpiai helyszínek meghatározásának kérdésében is. Első lépésként 2007. június 28.-án Fővárosi Közgyűlés elfogadta „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztést. A közgyűlés által elfogadott határozati javaslatok egyebek mellett tartalmazzák a hatásvizsgálat során kiválasztott olimpiai területek biztosításához elengedhetetlen feladatokat, az ehhez szükséges jogi, szabályozási és pénzügyi intézkedések ütemtervét, a további döntések határidejét.

A Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18-án újabb határozatokat hozott az olimpiai helyszínek kijelölése tárgyában. A Közgyűlés valamennyi frakciója támogatta a 2020-as budapesti olimpiai pályázat előkészítéséről szóló döntéseket. Az elfogadott tervezet szerint, a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelenti az egyes helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A törvénytervezethez mellékelt városfejlesztési struktúraterv kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya között további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta. Így lehetőség van arra, hogy az olimpia pozitív hatása az egész városra továbbgyűrűzzön a Duna-partról a volt ipari zónákra is.

A Közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy gondoskodjon az olimpiai tervezés 2009. évi célirányos folytatásáról, az olimpiai Master Plan elkészítéséről.

Előadások tartása

A rendezvényeken a BOM munkatársai a Budapesti Olimpia gondolatát, ezzel kapcsolatban a BOM céljait népszerűsítették; bemutatták az olimpia aspektusait, kihatásait.

Budapesti Corvinus Egyetem - EVK Szakkollégium
2008. április 28.
Előadók:
 Szalay-Berzeviczy Attila
 Dr. Bienerth Gusztáv
 Dr. Kulcsár Krisztián

ETK Önkormányzati  Klub – Országos Sportkonferencia
2008. június 12.
Előadó:
 Dr. Kulcsár Krisztián

Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) - Dunaújváros
2008. július 17.
Előadó:
 Staár Beatrix

Property Forum Budapest 2008 ingatlan szakkonferencia (SYMA)
2008. szeptember 17.
BOM, az Önkormányzati Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat közös kerekasztal-beszélgetésére.
Előadók:
 Beleznay Éva - Budapest főépítésze /Budapest Főváros Önkormányzata/
 Dr. Bienerth Gusztáv - a BOM Felügyelő Bizottságának tagja
 Ikvai-Szabó Imre - főpolgármester-helyettes /Budapest Főváros Önkormányzata/
 Török Ottó - sport szakállamtitkár /Önkormányzati Minisztérium/
Moderátor: Sütő András, Tanácsadói üzletág igazgató /NAOS Design Consultants/

Szponzorációs Symposium
2008. október 08.
Előadó:
 Szabó György – Sanoma Budapest Zrt. vezérigazgató,BOM Elnökség tagja

MOL Olimpikon Parti
2008. október 17.
Előadó:
 Szalay-Berzeviczy Attila

Sportkonferencia
2008. december 05.
Előadó:
 Szalay-Berzeviczy Attila
(BOM közreműködésével olimpikonok meghívása az eseményre.)
Promóciós események

A promociós események a BOM PR megjelenését célozták, illetve ismertségét erősítették

UniCredit Női Kardvívó Világkupa
2008. február 23.-24.
Molinók kihelyezése

Kunszentmiklósi Sportnap
2008. május 06.
Díjak a Diákolimpia kerületi verseny győzteseinek

Gyermeknapi Futógála - Margitsziget
2008. május 25.
Kommunikációs anyagok, molinók megjelentetése

Öttusa Világbajnokság - Budapest
2008. május 27.-június 2.
Molinók kihelyezése

Nemzeti Vágta – Hősök tere
2008. június 1.-2.
Vágta Korzó: BOM információs pavilon működtetése, pártolói aláírásgyűjtés, BOM-Főváros közös versenyló indítása a Vágtán

OTP Családi nap
2008. június 07.
Olimpiai plakátkiállítás, aláírásgyűjtés


Amerikai Futball szövetség rendezvénye
2008. július 12.
Molinók kihelyezése

ARC Kiállítás
2008. augusztus 28. - szeptember 16.
BOM plakát kiállítása

III. Nagy Sportágválasztó
2008. szeptember 19.-20.
Több mint 40 kipróbálható sportág egy helyszínen, élsportolókkal, edzőkkel szakmai tanácsadással. BOM molinók kihelyezése. BOM közreműködésével olimpikonok szervezése az eseményre.

Marie Claire Október előfizetői akció
2008. szeptember 16. - október 15.
Szeptember 16-a és október 15-e közötti időszakban egyéves előfizetést igénylő olvasók a BOM egyesület munkáját támogatták.
Az előfizetési díjból származó adományokkal, azaz a 4740 Ft járulékkal csökkentett összeggel a 2020-as Budapesti Olimpia megpályázásának  előkészületeihez járultak hozzá.

Golf Sztár Gála
2008. október 03.-04.
Kommunikációs anyagok megjelentetése, BOM csapat indítása a versenyen

"OTP-BOM hitelkártya" promóciós  nyereményút lebonyolítása
2008. július
A BOM és az OTP Bank közös játéka 2006 októberében indult a OTP-BOM hitelkártyát igénylők részvételével. A legjobb három játékos két-két személyes utazást nyert a 2008-as pekingi olimpiai játékokra. 2008-ban került sor nyertesek kiutaztatására


Hírlevelek
A BOM hírleveleit több mint 2.000 e-mail címre juttatjuk el.

Honlap
www.budapestiolimpia.hu
Honlapunk rovataiban rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat és az érdeklődőket a BOM híreiről, és a hazai olimpia-rendezés érdekében végzett tevékenységéről.

Hirdetések
A BOM hirdetései a hazai olimpiarendezés gondolatának előtérbe állítását, a támogatás növelését szolgálták, az alábbi média eszközök felhasználásával.

Reklámfilmek
4 db 30-30 mp hosszúságú TCR reklámfilm
("Vívás-Nagy Tímea", "Kenu-Kolonics György", "Öttusa-Martinek János", „Vízilabda-Kiss Gergely”) sugárzása: RTL, TV2, Duna TV, ATV, MTV, Sport1,2

Rádió spotok sugárzása
Danubius Rádió, Rádió Café, Katolikus Rádió,

Sajtóhirdetés (részletesen az alábbi táblázatban)
(Kreatív anyagok: "Vívás-Nagy Tímea", "Kenu-Kolonics György", "Öttusa-Martinek János", „Vízilabda-Kiss Gergely”, Úszás-Czene Attila")

Napi lapok: Nemzeti Sport, Blikk, Népszabadság, Magyar Hírlap, Metro, Népszava, Napi Gazdaság, Magyar Nemzet, Nógrád Megyei Hírlap
Heti Lapok: Heti Válasz, 168óra, Figyelő, HVG, Magyar Narancs, Képes Újság, Pester Lloyd, Story, Nők Lapja
Havi és Negyedéves Lapok: Hamu&Gyémánt, Stílus és Lendület, ZOOM, HORIZON, Mammut, Marie Claire Aktív szemeszter

Sajtótájékoztatók
 
2008. december 18.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta „Az Olimpia Törvény tervezete” és „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztéseket valamint támogatását fejezte ki annak a Parlament elé való benyújtásáról. A döntést követően Demszky Gábor főpolgármester, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek valamint az öt parlamenti párt fővárosi frakcióvezetői sajtótájékoztatón ismertették a határozat részleteit.

A sajtótájékoztatót követően Beleznay Éva, Budapest főépítésze, Szabó István,  a főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának vezetője és Siegler Konrád, a Siegler Ügyvédi Iroda (Weil, Gotshal & Manges LLP) partnere, az Olimpia Törvény szakmai előkészítője szakmai prezentáció keretében ismertette az Olimpia Törvény tervezetével és a lehetséges olimpiai helyszínekkel kapcsolatos aktualitásokat.

IWIW
Magyarország legnagyobb közösségi portálján, az IWIW-en a Budapesti Olimpia támogatóit és szimpatizánsait folyamatosan informáljuk.

Jelenleg több tízezer főt számlálhatunk az iwiw közösségi oldalon BOM-ot támogatóként.

Esélyegyenlőség
A BOM aMagyar Paralimpiai Bizottsággal együtt pályázott a Média Unio által meghírdetett pályázaton, ahol az akadálymentesítést és a „Befogadó társadalom” üzenetét helyezték a tervezendő társadalmi célú kampány középpontjába. Ezzel kívánták elősegíteni a fogyatékkal élők életminőségének javítását, integrálásukat a társadalomba, a társadalom szolidaritásának növelését a fogyatékkal élők irányába. A kommunikációban fontos volt a hazai paralimpizmus szerepének hangsúlyozása, mint eszköz a fejlett megoldások átvételére.

Számviteli beszámoló

Mellékelve: Mérleg és eredmény-kimutatás

Könyvvizsgálói záradék:

A könyvvizsgálat során a BOM Egyesület egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a magyar számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon alkalmazott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló a BOM Egyesület 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

 (BDO Forte Audit Könyvvizsgáló Kft.)

A tárgyévi gazdálkodás bemutatása

Bevételek
Közhasznú tevékenység bevételei

Közhasznú célú működésre kapott támogatás    46.471 e.Ft   1.)
   Tagdíjból származó bevételek                            192 e.Ft
   Kamatbevétel és árfolyamnyereség                 1.271 e.Ft
   Egyéb bevétel                                                1.068 e.Ft                                         Közhasznú tevékenység bevételei összesen      49.002 e.Ft

Megjegyzés:
1.) Ebből nem-pénzbeni támogatás 12.897 e.Ft
  
Ráfordítások
Közhasznú tevékenység ráfordításai
    
Nyomtatvány, irodaszer                                  390 eFt
Szállítási költség                                             798 eFt
Bérleti díjak                                                     54 eFt
Reklám költség                                          30.904 eFt 
Rendezvények költségei                               2.000 eFt
Konferencia részvételi díj                                  46 eFt
Belföldi utazási költségek                                  33 eFt
Külföldi utazási költségek                              6.143 eFt
Posta, telefon költségek                                   109 eFt
Szakköny, folyóirat                                           58 eFt
Egyéb anyagjellegű szolgáltatások                    850 eFt
Könyvelési és könyvvizsgálati                        1.152 eFt
Fizetett engedélyezési díjak                                14 eFt
Bankköltség                                                    163 eFt
Anyagjellegű ráfordítások összesen:             42.714 eFt
Személyi jellegű ráfordítások                       10.382 eFt   1.)
Közhasznú tev. ráfordításai összesen            53.096 eFt
   

Megjegyzések:
1.) A szervezetnek alkalmazottja nincs. A tétel túlnyomórészt a nem-pénzbeni támogatások terhére, az OTP-BOM hitelkártya promociós akció keretében rendezett nyereményjáték nyerteseinek pekingi olimpiai utaztatását, mint természetbeni juttatást és annak járulékait jelenti.


Cél szerinti juttatások
A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott.

Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások
A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak.

Költségvetési támogatások felhasználása
A szervezet a tárgyévben költségvetési támogatásban nem részesült. Így nem kapott támogatást központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől.

A vagyon felhasználása
A tárgyévben nem történt olyan beruházás, amely a vagyon felhasználásával járt volna

Közhasznúsági feltétel teljesülése

A szervezet tárgyévben az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységét a közhasznú céljának megfelelően látta el. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytatott, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtott. 2008. december 31-én a szervezetnek lejárt köztartozása nem volt.

Köszönetnyilvánítás

A BOM ez úton fejezi ki köszönetét mindazoknak magán-, és jogi személyeknek, akik céljai elérésében segítették, és tevékenységének ellátásához a tárgyévben anyagi vagy nem-anyagi támogatást nyújtottak.

Melléklet

• mérleg 2008
• eredmény-kimutatás 2008

Egyszerűsített éves beszámoló          

TÁRSADALMI SZERVEZETEK, KÖZTESTÜLETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE                   

MÉRLEG Eszközök (aktívák)                    (adatok eFt-ban)
                    
 A tétel megnevezése                           előző év          tárgyév
1. A. Befektetett eszközök                                                   0
2.                    
3.  I.  Immateriális javak                 
4.  II.  Tárgyi eszközök                 
5.  III.  Befektetett pénzügyi eszközök                 
6.                    
7. B.  Forgóeszközök                                42 187         41 010
8.                    
9.  I. Készletek                 
10.  II.  Követelések                                       20 
11.  III.  Értékpapírok                               42 145        40 960
12.  IV. Pénzeszközök                                     22              50
13.                    
14. C.  Aktív időbeli elhatárolások                3 993              67
15.                    
16. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN        46 180        41 077


MÉRLEG Források (passzívák)                    (adatok eFt-ban)
                    
 A tétel megnevezése                               előző év       tárgyév
17.   D.  Saját tőke                                   44 442         40 348
18.  I. Induló tőke/Jegyzett tőke                 
19.  II. Tőkeváltozás/Eredmény                 61 667         44 442
20.  III. Lekötött tartalék                 
21.  IV. Értékelési tartalék                 
22.  V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)                                      -17 225          -4 094
23.  VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből                  
24.                    
25. E. Céltartalékok                   
26.                    
27. F. Kötelezettségek                                 1 570              315
28.                    
29.  I. Hátrasorolt kötelezettségek                 
30.  II. Hosszú lejáratú kötelezettségek                 
31.  III. Rövid lejáratú kötelezettségek         1 570              315
32.                    
33. G. Passzív időbeli elhatárolások                168               414
34.                    
35. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN    46 180           41 077
                    

Budapest   2009. március 31.                 
                    
                    
                    
                   egyesületi elnök 

Eredménykimutatás  
2008. december 31.  
                                                                              (adatok eFt-ban)
                                                                         előző év            tárgyév
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele           79 408             49 002
 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás    75 706             46 471
  a) alapítóktól                                                     67 056             25 000
  b) központi költségvetésből  
  c) helyi önkormányzattól  
  d) egyéb                                                             8 650             21 471
 2. Pályázati úton elnyert támogatás   
 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel   
 4. Tagdíjból származó bevétel                                   241                  192
 5. Egyéb bevétel                                                   3 461                2 339
B. Vállalkozási tevékenység bevétele    
C. Összes bevétel (A+B)                                       79 408              49 002
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai                   96 633              53 096
 Anyagjellegű ráfordítások                                     95 606              42 714
 Személyi jellegű ráfordítások                                    999               10 382
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás                                                        28 
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai                         0                        0
 Anyagjellegű ráfordítások    
 Személyi jellegű ráfordítások    
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás    
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
F. Összes ráfordítás (D+E)                                    96 633                 53 096
G. Adózás előtti vállakozási eredmény (B-E)                   0                         0
H. Adófizetési kötelezettség    
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)                        0                          0
J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)                 -17 225                  -4 094
     
Tájékoztató adatok     
A. Személyi jellegű ráfordítások                                 999                  10 382
 1. Bérköltség   
  ebből - megbízási díjak   
               - tiszteletdíjak   
 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések                        923                     6 235
 3. Bérjárulékok                                                        75                      4 147
B. Szervezet által nyújtott támogatások    

Budapest,   2009. március 31.  


     egyesület elnöke


Közhasznúsági jelentés 2007

Fordulónap:   2007. december 31.
Beszámolási időszak:  2007. január 1.- december 31.


Budapest, 2008. május 9.

 

................................................
egyesület elnöke
 


A szervezet bemutatása
Azonosító adatok

Név:    BOM egyesület
Alapításkori név:  Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület
Székhely:   1122 Budapest, Városmajor utca 44.
Adószám:   18257812-2-43
KSH-azonosító:  651044 (01)
NSzOR-kategória:  sportbarátok szervezete (82)
Bejegyző szerv:  Fővárosi Bíróság
Regisztrációs szám:  16.Pk.60.074/2006/4
Sorszám:   11.945
Közhasznúsági fokozat:  közhasznú szervezet
Alapszabály kelte:  2006. március 3.
Utolsó módosítás kelte: 2007. május 24.
Képviselő:   Szalay-Berzeviczy Attila

Az egyesület 2006-ban kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra a szervezet alapításkori nevének megváltoztatása (új név: BOM) iránt. A Fővárosi Bíróság 2007. április 11.-én teljesítette a bejegyzést.

Tevékenység

A BOM egyesület azokat a civil erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy a 21. század első negyedének végére Magyarországon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok - egy civil kezdeményezés alapján létrejött, valós nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhetőek, és Budapestnek a lehetséges első nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésére pályáznia kell. Az Egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az Egyesület tevékenységének fő célja ezért az, hogy kezdeményezze és előkészítse egy magyar pályázat benyújtását a nyári Olimpiai Játékok és Paralimpiai Játékok megrendezésére.

A szervezet vezetése

ELNÖKSÉG

Az egyesület 2007. május 24.-i közgyűlése az Elnökség új tagjainak megválasztotta Dr. Jeszenszky Zoltánt és Winkler Jánost. Az Elnökség összetétele:

Elnök:   Szalay-Berzeviczy Attila
Alelnök:   Nyúl Sándor.
Elnökségi tagok:  Bartucz László, Bogsch Erik, Czakó Ferenc, Dr. Gönci János, Jaksity György, Dr. Jeszenszky Zoltán, Dr. Kepecs Gábor, Dr. Kocsis István, Dr. Kupa Mihály, Dr. Pongrácz Antal, Róbert Ákos, Straub Elek, Szabó György, Vahl Tamás, Winkler János.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A BOM 2007. november 27-i felügyelő-bizottsági ülésén -más irányú megnövekedett elfoglaltsága miatt- az elnöki tisztségről leköszönt Dr. Hankiss Elemér. A Felügyelő Bizottság új elnökének Sugár Andrást választotta meg. A Bizottság összetétele:

Elnök:  Sugár András
FB tagok:  Benedek Tibor, Csobánczy Gábor, Habsburg György,  Dr. Hankiss Elmér, Dr. Hardy Ilona, Kálnoki Kis Attila, Dr. Parragh László.

FŐTITKÁR: Dr. Baranyai Ákos

Foglalkoztatottak

A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott

Szöveges beszámoló a közhasznú tevékenységről
Tanulmányok megrendelése

PricewaterhouseCoopers olimpiai tanulmány
Az olimpia-rendezés kapcsán felmerülő egyik legnagyobb kérdés, hogy tulajdonképpen képes-e Budapest, és vele Magyarország megrendezni az olimpiát. A BOM 2007. február 6.-án sajtótájékoztatón mutatta be a PricewaterhouseCoopers (PwC) által aktualizált, budapesti rendezésű olimpiára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek elkészítésére 2006-ban adott megbízást. A tanulmány makrogazdasági opponensi feladatát a Kopint-Datorg Zrt. látta el. A PricewaterhouseCoopers aktualizált megvalósíthatósági tanulmánya szerint Budapest -és Magyarország- 2016-ban nem tudna olimpiát rendezni; viszont -megfelelő feltételek teljesülése esetén- reálisnak tartott egy megrendezést 2020 évben. A PwC által készített megvalósíthatósági tanulmány ismeretében a BOM arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2020-as olimpia reális és elérhető cél Magyarország számára, és erőfeszítéseit ennek érdekében fejti ki.


Kopint-Datorg opponencia (PwC olimpiai tanulmányhoz)
A Kopint-Datorg feladata a megvalósíthatósági tanulmányban vázolt makrogazdasági pálya elemzése, illetve a tanulmány egészének makrogazdasági és gazdaságpolitikai szempontú értékelése volt. "Egy esetleges budapesti olimpia rendkívüli makrogazdasági hatásai miatt fontosnak tartjuk, hogy munkánkkal hozzájáruljunk a rendezésről szóló döntés megalapozottságának biztosításához." – mondta dr. Palócz Éva vezérigazgató-helyettes, a projekt vezetője.

Az Olimpia Törvény előkészítése

Siegler Ügyvédi Iroda, Weil Gotshal & Manges megbízása
A hazai olimpiarendezés előkészítése érdekében fontos teendő az ország és a főváros hosszú távú fejlesztési terveinek az összehangolása, melynek garanciáját a BOM egy önálló olimpiai törvény megszületésében látja. Ezért a BOM a kormánnyal, a fővárossal és az öt parlamenti párttal történt előzetes egyeztetést követően 2007. februárjában megbízta a Siegler Ügyvédi Irodát a törvénytervezet előkészítésével. Az Olimpia Törvény tervezetének elkészült változatát a BOM elnöksége 2007. októberében megvitatta és elfogadta. A politikai egyeztetések első lépéseként a BOM a törvénytervezetet 2007. novemberében eljuttatta Demszky Gábor főpolgármesternek és helyetteseinek, továbbá a Fővárosi Közgyűlés öt frakcióvezetőjének. A tervezet egyeztetése a második körben, 2008-ban a parlamenti frakciókkal, majd a kormánnyal fog folytatódni.

Politikai egyeztetések
A mozgalom egyik fő célja, hogy a BOM a hazai olimpia gondolata kérdésében általában, és az Olimpia Törvény kérdésében konkrétan nemzeti konszenzust teremtsen. Így szükség van valamennyi parlamenti párt támogatására is. Ez utóbbi érdekében a BOM vezetői előkészítő egyeztetést folytattak a megvalósíthatósági tanulmány eredményeiről, az Olimpia Törvény koncepciójáról és a további teendőkről Lendvai Ildikóval, az MSZP és Navracsics Tiborral, a Fidesz frakcióvezetőjével, Dávid Ibolyával, az MDF, Semjén Zsolttal, a KDNP és Kóka Jánossal, az SZDSZ elnökével, az SZDSZ parlamenti frakciójával, Gál J. Zoltánnal a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterrel, Bajnai Gordon kormánybiztossal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjével és Demszky Gáborral, Budapest Főpolgármesterével.

Az olimpiai helyszínek kijelölése

A Fővárosi Közgyűlés 1100/2006. (VI.29.) sz. határozata szerint elő kell készíteni a Budapest szerkezetét középtávon meghatározó egyes nagyprojektek -köztük egy esetleges olimpia- helyszíneinek kijelölését. A téma kidolgozására a Főépítészi Iroda kapott megbízást. A munka eredményeképpen 2007. június 28.-án Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című, 9 javaslati pontból álló előterjesztést. A közgyűlés elé került határozati javaslatok egyebek mellett tartalmazzák a hatásvizsgálat során kiválasztott olimpiai területek biztosításához elengedhetetlen feladatokat, az ehhez szükséges jogi, szabályozási és pénzügyi intézkedések ütemtervét, a végső döntések határidejét. A javaslatok célja a Budapesti Olimpia ügyét felkaroló BOM egyesület kezdeményezésein valamint a PricewaterhouseCoopers (PwC) olimpiai hatástanulmányának megállapításain alapuló első tervezési fázis lezárása, valamint a 2. tervezési fázis feladatainak meghatározása volt. A 2. tervezési fázis 2008 közepén zárul.

Konferenciák rendezése

"Összefogás a budapesti olimpiáért”
2007. március 1.
A BOM a Magyar Önkormányzatok Szövetségével közösen rendezett konferenciát a Gödöllői Királyi Kastély Díszteremében, ahol a meghívott előadók az olimpiarendezés fővárosi, valamint vidéki társadalmi és gazdasági hatásait elemezték. A konferencia kiemelten foglalkozott a világeseménnyel kapcsolatos kormányzati és önkormányzati feladatokkal. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 2020-as olimpia megpályázásához az első lépéseket már 2007-ben meg kell tennie a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak. Ennek sarkalatos pontja egy ötpárti konszenzussal elfogadott Olimpia Törvény lenne.

Előadások tartása

AmCham -Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédje
2007. március 29.
(Előadó: Szalay-Berzeviczy Attila)

Tájékoztatás az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága részére
2007. április 03.
Bánki Eriknek, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága elnökének meghívására a BOM képviselői több mint kétórás ötpárti bizottsági meghallgatáson vettek részt, mint előadók a Budapesti Olimpia napirendi pontjának megtárgyalásakor. Szalay-Berzeviczy Attila, Dr. Bienerth Gusztáv, és Dr. Kulcsár Krisztián, előadásukban hangsúlyozták, hogy a múlt és a hagyományok köteleznek, hogy Magyarország komolyan foglalkozzon a Budapesti Olimpia ügyével és rámutattak arra is, hogy miért most időszerű a Budapesti Olimpiával foglalkozni.

Olimpiai Vándorgyűlés (Magyar Olimpiai Akadémia)
2007. április 28.
Szalay-Berzeviczy Attila és Dr. Bienerth Gusztáv a budapesti olimpia rendezésével kapcsolatos pályázat tervéről adtak tájékoztatást.

Széchenyi István Egyetem rendezvénye, Győr
2007. május 2.
(Előadó: Dr. Kulcsár Krisztián)

Győr Városának csatlakozása
2007. augusztus 30.
A BOM képviselői Győrben az olimpiai bajnok tornász, Borkai Zsolt polgármester kezdeményezésére létrejött találkozón ismertették a BOM által finanszírozott és a PwC által készített olimpiai megvalósíthatósági tanulmány részleteit, mivel a város vezetősége fontosnak tartotta megismerni a budapesti rendezésű olimpia várható hatásait Győr vonatkozásában is. A találkozón részt vettek, és a prezentációt meghallgatták a Győrben működő vállalatok vezetői is. A prezentáció után Borkai Zsolt és Szalay-Berzeviczy Attila együttműködési megállapodást írtak alá a hazai rendezésű olimpiai pályázat előkészítésében való közös munkáról. A megállapodásban a BOM Egyesület és Győr Megyei Jogú Város kinyilvánította, hogy közösen kidolgozzák, és az Olimpia Törvény alapján elkészítendő olimpiai pályázatba belefoglalni javasolják: Győr Városa az olimpiához kapcsolódó eseményekhez és versenyekhez milyen feltételekkel biztosíthat helyszínt, és hogyan vehet részt annak megrendezésben.

Reevolutio Konferencia
2007. szeptember 14.
(Előadó: Dr. Bienerth Gusztáv)

KTE konferencia – Balatonfenyves
2007. szeptember 21.
(Előadó: Szalay-Berzeviczy Attila)

Menedzser Klub – Jászberény
2007. október 29.
(Előadó: Szalay-Berzeviczy Attila)

Tájékoztatás a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöksége részére
2007. december 11.
Gömöri Zsolt MPB elnök meghívásának eleget téve, az MPB elnökségi ülésének keretében Szalay-Berzeviczy Attila adott tájékoztatást a BOM céljairól és munkájáról.

Tájékoztatás a Nemzeti Sporttanács részére
2007. december 12.
A Nemzeti Sporttanács ülésén Szalay-Berzeviczy Attila, Sugár András és Dr. Kulcsár Krisztián számolt be a BOM tevékenységéről. A mondandó középpontjában a cél kijelölésének és a fejlődés elindításának szükségessége szerepelt. A Tanács tagjai válaszukban többek között kifejezésre juttatták, hogy a BOM-nak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak együttműködésre kellene törekednie.

Promóciós események

Westend és Árkád Üzletközpont
2007. február
OTP-BOM hitelkártya promóció

Hungexpo Sport és szabadidő Kiállítás
2007. február 28. - március 4.
BOM információs stand működtetése

Diákolimpia -Miskolc
2007. június 20.
A 2007-es év legnagyobb létszámot felvonultató diáksport versenyének a Magyar Diáksport Szövetség szervezésében június 18-21. között Miskolc adott otthont. Ez alkalommal mintegy 1500 fiatal sportoló, 150-200 diák-sportvezető, állami sportvezető, diáksport támogató és több száz szülő látogatott a borsodi megyeszékhelyre. Az eseményen a BOM a Magyar Diáksport Szövetség elismerő oklevelében részesült.

OTP-BOM hitelkártya nyereményút
2007. július 31
Ünnepélyes keretek között, az Akció reklámügynökség székházában adták át a 2008-as pekingi Nyári Olimpiai Játékokra szóló részvételi jegyeket az OTP-BOM hitelkártya nyereményjáték győzteseinek. A BOM és az OTP Bank közös játéka 2006 októberében indult. Bárki, aki 2006. október 20. és 2007. április 30. között OTP-BOM hitelkártyát igényelt (és ez által az OTP tranzakciónként 5 Ft-tal támogatta a BOM szervezetet) részt vehetett a játékban. A játékosoknak olimpiai témájú kérdésekre kellett válaszolni. A legjobb három játékos két-két személyes utazást nyert a 2008-as pekingi olimpiai játékokra. A nyertesek utaztatását a Pegazus Tours Kft., a BOM Arányfokozatú támogatója biztosítja.

Tehénparádé
2007. augusztus 16.
TehénParádé és a BOM a Mammut II. Bevásárló- és Szórakoztató Központban rendezett közös sajtótájékoztatón mutatta be a köztéri kiállítás meglepetés alkotását, Olimpiát, amelyen az utolsó simításokat, a mozgalmat támogató közéleti személyiségek, gazdasági szakemberek és sportolók végezték el. Tenyerüket fehér festékbe mártva látták el kézlenyomatukkal a civil szervezet tehenét: Ábrahám Attila, Csisztu Zsuzsa, Fráter Viktória, Geszti Péter, Jaksity György, Kulcsár Krisztián, Nemcsik Zsolt, Pataki Ági, Siklós Erik, Stefanek Gertrúd, Szabó Szilvia, Szekeres Pál és Szécsi Zoltán. Szalay-Berzeviczy Attila: " Reméljük, hogy TehénParádé utazó kiállításhoz most csatlakozó alkotás további támogatókat nyer majd meg közös ügyünknek vidéken és Budapesten egyaránt.”
A TehénParádé kiállítás 36 alkotását, köztük a BOM „Olimpia” nevű tehenét október 2-án a Gresham Palotában árverezték el. A várakozásnak megfelelően az Olimpia volt az egyik sláger a jótékonysági célú árverésen.

ARC Kiállítás - '56-osok tere
2007. augusztus 30. - szeptember 18.
A BOM plakát kiállítása

Válaszd a mozgást!
2007. szeptember
Az "m1" televízió naponta 16h-kor jelentkező "Válaszd a mozgást" című programjában a BOM a műsor felvezető 2 percében kapott alkalmat megjelenésre, két hét összesen 14 adása keretében. Benedek Tiborral az adások a szeptember 3.-i héten, Szalay-Berzeviczy Attilával pedig a szeptember 17.-i héten voltak láthatóak.

Sportkönyv megjelentetése
2007. december 12.
„Részidők” címmel a BOM újabb könyvet jelentet meg. Dr. Holger Preuss 2006-ban kiadott "Az Olimpiai játékok gazdasági háttere" című könyve után, 2007-ben a szervezet Simon Andreának, a hazai sportélet meghatározó személyiségeivel készített képes interjúkötetét karolta fel. A Sanoma Budapest Zrt. gondozásában, a BOM támogatásával készített interjúkötet olyan versenyzőket és sportszakembereket mutat be, akik már bebizonyították, hogy megfelelő felkészüléssel, akarattal és kitartással minden elérhető. Akik hiszik, hogy hasonló szemlélettel és hozzáállással a 2020-as olimpia elnyerése sem teljesíthetetlen kihívás.

Sportcsillagok Gálája
2007. december 19.
BOM reklámfilmek vetítése

Hírlevelek
A BOM hírleveleit több mint 2.000 e-mail címre juttatjuk el.

Honlap
www.budapestiolimpia.hu
Honlapunk rovataiban rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat és az érdeklődőket a BOM híreiről, és a hazai olimpia-rendezés érdekében végzett tevékenységéről.

Hirdetések
A BOM hirdetései a hazai olimpiarendezés gondolatának előtérbe állítását, a támogatás növelését szolgálták, az alábbi média eszközök felhasználásával.

külterületi épületháló
Bp II. Margit körút 5.(272 m2) és Bp.VII. Károly krt. 3 (310 m2) - 2007. július

sajtóhirdetés
Napi lapok: Nemzeti Sport, Blikk, Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava, Napi Gazdaság, Magyar Nemzet
Heti Lapok: Heti Válasz, 168óra, Figyelő, HVG, Magyar Narancs, Képes Újság
On-line bannerek: Portfólió, Index, Totalcar, Velvet, Nógrád megyei online, IWIW

reklámfilmek
4 db 30-30 mp hosszúságú TCR reklámfilm ("Vívás", "Kenu", "Öttusa"
Vízilabda") elkészítése TV és mozi vetítések céljából

Sajtótájékoztatók
 
2007. február 6.
Az aktualizált olimpiai megvalósíthatósági tanulmány bemutatása (BOM -PwC)

2007. március 1.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének csatlakozása (BOM - MÖSZ)

2007. április 23. (Sajtóközlemény)
A BOM elnökségének álláspontja a cardiffi döntést követően:
Lengyelország és Ukrajna győzelme a 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokság megrendezéséért folyó versenyben egyértelműen azt jelzi, hogy Közép-Kelet-Európa igenis számít, és eséllyel indul akár az olimpia játékok megrendezéséért. Mindezt Prága bejelentése is alátámasztja, miszerint megpályázza a 2016-os olimpia rendezési jogát, és egyben azt mutatja, hogy mások is úgy gondolják: van esélye egy 10 milliós, közép-kelet- európai ország városának a végső győzelem megszerzésére és a játékok megrendezésére. A BOM elnöksége fontosnak tartja, hogy a cardiffi döntésből tanulva, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva Magyarország mihamarabb megkezdje a szisztematikus felkészülést a 2020-as olimpia megpályázására.

2007. június 28.
Demszky Gábor főpolgármester, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde és a BOM elnöke valamint Hagyó Miklós és  Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettesek rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, miután a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az ülésén tárgyalt, „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című 9 javaslati pontból álló előterjesztést.


IWIW
Magyarország legnagyobb közösségi portálja, az IWIW 2007. november 15. én bejelentette megújulását, amennyiben a továbbiakban egyéni felhasználókon kívül a civil kezdeményezések, a non-profit szervezetek és az üzleti vállalkozások számára is funkcionálisan használhatóvá válik. Az új szolgáltatás tesztüzemére a Nokiát és a BOM-ot kérték fel. Staár Beatrix, a BOM marketingvezetője: "A BOM fő feladatául tűzte ki a közvélemény és a döntéshozók megismertetését egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és esetleges kockázataival. Ennek a nagy feladatnak a sikeres teljesítéséhez pedig szükség van minden hatékony kommunikációs csatornára. Ezért vette a BOM örömmel, amikor az IWIW bejelentette, hogy támogatni kívánja szervezetünk munkáját a legújabb fejlesztésén keresztül, ami most itt van, kész van, és ami hathatós lehetőséget biztosít, hogy a Budapesti Olimpia támogatói és szimpatizánsai egy aktívabb kommunikáció részeseiként több információ birtokába juthassanak."

Jelenleg már közel 32.000 főt számlálhatunk az iwiw közösségi oldalon BOM-ot támogatóként.

Közvélemény-kutatás szervezése

Szonda- Ipsos 2. felmérés
2007. február
Az első, 2006. májusában készített első felmérés szerint fél évvel a mozgalom megalakulása után a Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása már 76 %-os támogatottságot mutatott ki arra a kérdésre, hogy Budapest megpályázza-e az olimpiát. A 2007. februárjában készített második felmérés szerint a hazai olimpia támogatottsága stabil maradt a közvélemény körében. Tízből nyolc magyar úgy gondolta, hogy az Olimpia Budapestre hozatala Magyarország történelmének egyik legnagyobb sikere lenne, míg a lakosság 77 százaléka támogatta, hogy 2011-ben az akkori magyar kormány és a főváros vezetése nyújtsa be Budapest jelentkezését a 2020-as játékokra. Az emberek 73 százaléka vélte úgy, hogy ehhez a parlamentnek ötpárti konszenzussal el kellene fogadnia egy Olimpia Törvényt.

Számviteli beszámoló

Mellékelve: Mérleg és eredmény-kimutatás

Könyvvizsgálói záradék:
A könyvvizsgálat során a Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a magyar számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon alkalmazott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló a Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület 2007. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
 (BDO Forte Audit Könyvvizsgáló Kft.)

A tárgyévi gazdálkodás bemutatása

Bevételek

Közhasznú tevékenység bevételei

Közhasznú célú működésre kapott támogatás       75.706 e.Ft
   Tagdíjból származó bevételek                               241 e.Ft
   Egyéb bevétel                                                   3.461 e.Ft 1.)
   Közhasznú tevékenység bevételei összesen       79.408 e.Ft

Megjegyzés:
1.) Az "egyéb bevétel"-ből 3.441 e.Ft összeg értékpapír-árfolyamnyereségből származik.

  
Ráfordítások

Közhasznú tevékenység ráfordításai
    
Nyomtatvány, irodaszer                           150 eFt
Szállítási költség                                     166 eFt
Terembérlet                                           592 eFt
Reklám költség                                  39 847 eFt 1.)
Plakátok ktg-e                                          84 eFt
Rendezvények költségei                          846 eFt
Konferencia részvételi díj                          18 eFt
Utazási költségek                                    133 eFt
Posta, telefon költségek                           379 eFt
Audiovizuális szolgáltatások                 17 875 eFt 2.)
Könyvelési díj                                         918 eFt
Jogi tevékenység díja                           8 062 eFt 3.)
Szakértői tanulmány díja                    26 024 eFt 4.)
Fizetett engedélyezési díjak                     214 eFt
Bankköltség                                           298 eFt
Anyagjellegű ráfordítások összesen:    95 606 eFt
Személyi jellegű ráfordítások                  999 eFt 5.)
Egyéb ráfordítás                                      28 eFt
Közhasznú tev. ráfordításai összesen   96.633 eFt
   

Megjegyzések:
1.) Sajtó-, és közterületi hirdetési díjak, valamint anyagköltségei
2.) Film és videogyártás, fényképfelvételek, kötészet
3.) Az olimpia törvény előkészítésével kapcsolatos költségek
4.) Az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása kapcsán tárgyévben kifizetett összeg
5.) A szervezetnek alkalmazottja nincs; a tétel túlnyomórészt 500 db "Részidők" c. könyv üzleti célú  ajándékozását jelenti (826 eFt).


Cél szerinti juttatások
A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott.

Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások
A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak.

Költségvetési támogatások felhasználása
A szervezet a tárgyévben költségvetési támogatásban nem részesült. Így nem kapott támogatást központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől.

A vagyon felhasználása
A tárgyévben nem történt olyan beruházás, amely a vagyon felhasználásával járt volna

Közhasznúsági feltétel teljesülése

A szervezet tárgyévben az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységét a közhasznú céljának megfelelően látta el. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytatott, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtott. 2007. december 31-én a szervezetnek lejárt köztartozása nem volt.

Köszönetnyilvánítás

A BOM ez úton fejezi ki köszönetét mindazoknak magán-, és jogi személyeknek, akik céljai elérésében segítették, és tevékenységének ellátásához a tárgyévben anyagi vagy nem-anyagi támogatást nyújtottak.

Melléklet

• mérleg 2007
• eredmény-kimutatás 2007

Egyszerűsített éves beszámoló          
                    
MÉRLEG Eszközök (aktívák)                        (adatok eFt-ban)
                    
TÁRSADALMI SZERVEZETEK, KÖZTESTÜLETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE                    
 A tétel megnevezése                                    előző év      tárgyév
1. A. Befektetett eszközök                                        0               0
2.                    
3.  I.  Immateriális javak                 
4.  II.  Tárgyi eszközök                 
5.  III.  Befektetett pénzügyi eszközök                 
6.                    
7. B.  Forgóeszközök                                        81 875       42 187
8.                    
9.  I. Készletek                 
10.  II.  Követelések                                             183             20
11.  III.  Értékpapírok                                       81 609       42 145
12.  IV. Pénzeszközök                                             83             22
13.                    
14. C.  Aktív időbeli elhatárolások                              0         3 993
15.                    
16. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN               81 875        46 180

                    
MÉRLEG Források (passzívák)                    

                                                                     adatok ezer Ft-ban
 A tétel megnevezése                                      előző év       tárgyév
17.   D.  Saját tőke                                            61 667        44 442
18.  I. Induló tőke/Jegyzett tőke                 
19.  II. Tőkeváltozás/Eredmény                         61 667
20.  III. Lekötött tartalék                 
21.  IV. Értékelési tartalék                 
22.  V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)                                              61 667         -17 225
23.  VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből                  
24.                    
25. E. Céltartalékok                   
26.                    
27. F. Kötelezettségek                                     20 208             1 570
28.                    
29.  I. Hátrasorolt kötelezettségek                 
30.  II. Hosszú lejáratú kötelezettségek                 
31.  III. Rövid lejáratú kötelezettségek            20 208              1 570
32.                    
33. G. Passzív időbeli elhatárolások                                           168
34.                    
35. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN         81 875            46 180
                    

Budapest   2008. április 30.                 
                    
                    
                   …………………………………………………………. 
                   Elnök 

Eredménykimutatás  
2007. december 31.  
                                                                                    (adatok eFt-ban)
                                                                           előző év          tárgyév
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele             161 024           79 408
 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás      159 143           75 706
  a) alapítóktól                                                       118 846           67 056
  b) központi költségvetésből  
  c) helyi önkormányzattól  
  d) egyéb                                                               40 297             8 650
 2. Pályázati úton elnyert támogatás   
 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel   
 4. Tagdíjból származó bevétel                                      163                241
 5. Egyéb bevétel                                                      1 718              3 461
B. Vállalkozási tevékenység bevétele                             285 
C. Összes bevétel (A+B)                                         161 309           79 408
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai                      99 357           96 633
 Anyagjellegű ráfordítások                                        99 323           95 606
 Személyi jellegű ráfordítások                                         34                999
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás                                                                                 28
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai                        285                     0
 Anyagjellegű ráfordítások                                           285 
 Személyi jellegű ráfordítások    
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás    
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
F. Összes ráfordítás (D+E)                                       99 642             96 633
G. Adózás előtti vállakozási eredmény (B-E)                     0                      0
H. Adófizetési kötelezettség    
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)                          0                      0
J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)                    61 667             -17 225
     
Tájékoztató adatok     
A. Személyi jellegű ráfordítások                                    34                   999
 1. Bérköltség   
  ebből - megbízási díjak   
               - tiszteletdíjak   
 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések                                                  924
 3. Bérjárulékok                                                           34                    75
B. Szervezet által nyújtott támogatások    

Budapest   2008. április 30.  

 

     ………………………………………….
     Elnök


Közhasznúsági Jelentés 2006


Fordulónap:    2006. december 31.
Beszámolási időszak:  2006. március 3.- 2006. december 31.


Budapest, 2007. május 9. 

.......................

egyesület elnöke

 

TARTALOMJEGYZÉK
1. A szervezet bemutatása
1.1. Azonosító adatok 
1.2. Tevékenység általában 
1.3. A szervezet vezetése 
1.4. Foglalkoztatottak 
2. Szöveges beszámoló a közhasznú tevékenységről 
2.1. Tanulmányok megrendelése 
2.2. Konferencia szervezése 
2.3. Előadások tartása 
2.4. Promóciós események 
2.5. Hírlevelek 
2.6. Honlap 
2.7. Hirdetések 
2.8. Sajtótájékoztatók szervezése 
2.9. IWIW 
2.10. Közvéleménykutatás szervezése 
3. Számviteli beszámoló 
4. A tárgyévi gazdálkodás bemutatása 
4.1. Bevételek 
4.2. Ráfordítások 
4.3.  Cél szerinti juttatások 
4.4. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások 
4.5. Költségvetési támogatások felhasználása 
4.6. A vagyon felhasználása 
5. Közhasznúsági feltétel teljesülése 
6. Köszönetnyilvánítás 
7. Mellékletek 

1. A szervezet bemutatása

1.1. Azonosító adatok

  Név:    Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület (BOM)
  Székhely:   1122 Budapest, Városmajor utca 44.
Adószám:   18257812-2-43
Bejegyző szerv:  Fővárosi Bíróság
Regisztrációs szám:  16.Pk.60.074/2006/4
Sorszám:   11.945
  Közhasznúsági fokozat:  közhasznú szervezet
  Alapszabály kelte:  2006. március 3.
  Utolsó módosítás kelte: 2006. június 21.
Képviselő:   Szalay-Berzeviczy Attila

Megjegyzés: A Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület 2006. augusztus 1.-én  kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra a szervezet névváltoztatása (új név: BOM) iránt. A Fővárosi Bíróság 2007. április 11.-én teljesítette a bejegyzést. Eddig az időpontig az egyesület kampányában és üzeneteiben már a BOM elnevezést, de hivatalos dokumentumaiban még a régi nevét használta.

1.2. Tevékenység általában

A Budapesti Olimpiai Mozgalom azokat a civil erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy a 21. század első negyedének végére Magyarországon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok - egy civil kezdeményezés alapján létrejött, valós nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhetőek, és Budapestnek a lehetséges első nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésére pályáznia kell. Az Egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az Egyesület tevékenységének fő célja ezért az, hogy kezdeményezze és előkészítse egy magyar pályázat benyújtását a nyári Olimpiai Játékok és Paralimpiai Játékok megrendezésére.

1.3. A szervezet vezetése

ELNÖKSÉG
Elnök:    Szalay-Berzeviczy Attila
Alelnök: Nyúl Sándor.
Elnökségi tagok: Bartucz László, Bogsch Erik, Czakó Ferenc, Dr. Gönci János, Jaksity György, Dr. Kepecs Gábor, Dr. Kocsis István, Dr. Kupa Mihály, Dr. Pongrácz Antal, Róbert Ákos, Straub Elek, Szabó György, Vahl Tamás.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
Elnök:  Dr. Hankiss Elmér
FB tagok:  Benedek Tibor, Csobánczy Gábor, Habsburg György, Dr. Hardy Ilona,  Kálnoki Kis Attila, Dr. Parragh László, Sugár András.

FŐTITKÁR
Dr. Baranyai Ákos

1.4. Foglalkoztatottak

A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott

2. Szöveges beszámoló a közhasznú tevékenységről

2.1. Tanulmányok megrendelése


PwC olimpiai tanulmány
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy tulajdonképpen képes-e Budapest, és vele Magyarország megrendezni az olimpiát. A PricewaterhouseCoopersnek a BOM megrendelése alapján 2006-ban aktualizált megvalósíthatósági tanulmánya szerint Budapest -és Magyarország- 2016-ban nem tudna olimpiát rendezni; viszont -megfelelő feltételek teljesülése esetén- reálisnak tartott egy megrendezést 2020 évben. A tanulmány makrogazdasági opponensi feladatát a Kopint-Datorg Zrt. látta el.  A PwC által készített megvalósíthatósági tanulmány és az opponensi vélemény ismeretében a BOM arra az álláspontra helyezkedett, hogy erőfeszítéseit a következőkben egy 2020-ra vonatkozó olimpiai pályázat előkészítése érdekében fejti ki.

Kopint-Datorg opponencia (PwC olimpiai tanulmány)
A Kopint-Datorg feladata a PwC megvalósíthatósági tanulmányban vázolt makrogazdasági pálya elemzése, illetve a tanulmány egészének makrogazdasági és gazdaságpolitikai szempontú értékelése volt. Az értékelés megerősítette az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításait.

Holger Preuss könyve
A BOM támogatásával magyar nyelven is megjelent Dr. Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem sport-gazdaságtani tanszék professzorának, a Pekingi Sport Egyetem vendégprofesszorának az olimpiák gazdasági hátteréről szóló könyve. Dr. Holger Preuss a nagyszabású sportrendezvények gazdasági-pénzügyi aspektusainak szakértője, különös tekintettel az olimpiai játékokra.


2.2. Konferencia szervezése

"Az olimpia-rendezés gazdasági és társadalmi hatása a rendező országra"
(BOM-PwC-Sanoma konferencia, 2006. június 14.)
.A konferencián a magyar gazdasági élet prominens személyiségei -egyebek mellett Schmidt Mária, Lantos Csaba, Demján Sándor, Borókai Gábor, Demszky Gábor, Baráth Etele- öt szekcióban elemezték a hazai rendezésű nyári játékokban rejlő lehetőségeket, előnyöket és kockázatokat:
Társadalmi hatások
Regionális fejlődés; Budapest, mint régióközpont
Gazdasági hatások
Pályázat, szervezés, rendezés
Házigazda: Budapest
A konferencia regisztrációhoz kötött, de nyilvános és díjtalanul látogatható volt.

2.3. Előadások tartása

Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia - Letenye
(2006. április 22.)
Dr. Baranyai Ákos: Gondolatok egy magyar olimpiáról
.
Magyar Olimpiai Akadémia elnökségi ülése
(2006. április 27.)
Szalay-Berzeviczy Attila: tájékoztató a budapesti olimpia rendezésének lehetőségéről

Reklám Szövetség konferenciája -Eger
(2006. szeptember 27.)
Szalay-Berzeviczy Attila: Olimpia Budapesten - Új országimázs?

Pannon Egyetem rendezvénye, Veszprém
(2006. november 6.)
Dr. Kulcsár Krisztián: a BOM céljairól

2.4. Promóciós események

"Magyar Sport Napja"
(2006. május 5.)
Részvétel a Budai Sport Általános Iskolában szervezett sportrendezvényen.

Öttusa EB-Budakalász
(2006. július 13.-16.)
BOM információs sátor működtetése

ARC Kiállítás -Felvonulási tér
(2006. augusztus 4.-24.)
A BOM plakát kiállítása

Kajak-Kenu VB -Szeged
(2006. augusztus 20.)
BOM Sárkányhajó Kupa rendezése

Axial Sportnap - Baja
(2006. október 14.)
BOM fotóparaván működtetése

Mammut Bevásárlóközpont
(2006. október - november)
Kiállítás a BOM sajtóképekkel és az újkori olimpiák plakátjaival a BOM, illetve a Mammut Üzletközpont szervezésében.

2.5. Hírlevelek
A BOM hírleveleit olimpiai témában 1.600 e-mail címre juttatjuk el.

2.6. Honlap
www.budapestiolimpia.hu
Honlapunk rovataiban rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat és az érdeklődőket a BOM híreiről, és a hazai olimpia-rendezés érdekében végzett tevékenységéről.

2.7. Hirdetések
A BOM hirdetései a hazai olimpiarendezés gondolatának előtérbe állítását, a támogatás növelését szolgálták, az alábbi média eszközök felhasználásával.

TV/RÁDIÓ
Társadalmi Célú Reklámok
A BOM megbízásából készült, televíziókban látható (valamint egy részük rádióban hallható) Társadalmi Célú Reklámok szereplői voltak:

Majka és Béres Alexandra
Pásztory Dóra és Kásás Tamás
Szekeres Pál és Nagy Tímea
Varga Edit és Pataki Ági
Balogh Gábor és Vörös Zsuzsa
Benedek Miklós és Benedek Tibor
Geszti Péter és Kepes András
Gundel Takács Gábor és Gyulai Balázs
Kálmán Olga és Hankiss Elemér
Kovács Katalin és Janics Natasa
Marsi Anikó és Havas Henrik
Ónodi Eszter és Schell Judit
Sugár András és Jaksity György

Rádió narrátor: Rudolf Péter

KÖZTERÜLET-PLAKÁT
Óriásplakát és Citylight kampány (2006. november)
Kreatív: „Ők már nyertek olimpiát” „Nyerjen az ország is olimpiát!”
Összesen:
450 db óriásplakát (kreatív cserével)
150 db + 100 db citylight

MOLINÓ
9 m széles molinó a Mammut Üzletközpont két épülete között
(2006. október-november)

SAJTÓHIRDETÉS
Sajtókampányunkat 2006. IV. negyedévre koncentráltuk. Az outdoor kampánnyal párhuzamosan folyamatos sajtóhirdetések 17 havi-kiadványban, 12 hetilapban és 7 napilapban különböző kreatív témákkal.

168 Óra Hamu & Gyémánt  Napi Gazdaság
Aktív Szemeszter Heti Válasz Nemzeti Sport
Best Horizon Népszabadság
BLAGUSS (fedélzeti újság) HVG Népszava
Blikk Joy Nők Lapja
Cafe Contact Képes Újság Pester Lloyd
CKM Magyar Hírlap Playboy
Elite Magyar Narancs Shape
Elle Magyar Nemzet Stílus és Lendület
EXIT Mammut magazin Story
Figyelő Manager Magazin Superior
Go! Utazás Magazin Man's Health ZOOM

2.8. Sajtótájékoztatók szervezése
 
2005. november 28.
A BOM megalakításáról
2006. május 5.
Magyar Sport Napja rendezvényéről (BOM - Budai Sport Általános Iskola)
2006. május 9.
PwC tanulmány megrendeléséről
Szonda-Ipsos közvélemény kutatásról
2006. június 6.
Új arany-ezüst és bronz-fokozatú támogatókról
Média támogatókról
2006. június 14.
Konferencia az olimpia rendezés hatásairól kapcsán (BOM - PricewaterhouseCoopers - Sanoma)
2006. október 5.
OTP-BOM kártya kibocsátásáról (OTP szervezésében: Az OTP Bank Nyrt. a BOM alapító tagjaként az OTP-BOM hitelkártya bevezetésével, új formában támogatja az olimpiai játékok Magyarországra hozatalát.)


2.9. IWIW

Önkénteseink koordinálása mellett már több mint 22.000 főt számlálhatunk az iwiw közösségi oldalon BOM-ot támogatóként.

2.10. Közvélemény-kutatás szervezése

Szonda-Ipsos
(2006. május)
A felmérés szerint a közvélemény meggyőzése sikerült. Fél évvel a mozgalom megalakulása után a Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása már 76 %-os támogatottságot mutatott ki arra a kérdésre, hogy Budapest megpályázza-e az olimpiát.

3. Számviteli beszámoló

Mellékelve:
Egyszerűsített éves beszámoló

Az Egyesület pénzügyi helyzete, likviditása kiegyensúlyozott, eszközeinek és forrásainak aránya biztonságos.

A könyvvizsgálói jelentés záradéka: "A könyvvizsgálat során a Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az Érvényes Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló a Budapesti Olimpiai Mozgalom Egyesület 2006. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
(BDO Forte Audit Könyvvizsgáló Kft.)

4. A tárgyévi gazdálkodás bemutatása

4.1. Bevételek

  Közhasznú tevékenység bevételei

Közhasznú célú működésre kapott támogatás 159.143 e.Ft
   Tagdíjból származó bevételek                          163 e.Ft
   Egyéb bevétel                                              1.718 e.Ft 1.)
   Összes közhasznú tevékenység bevétele    161.024 e.Ft

Megjegyzés:
1.) Az "egyéb bevétel" 1.718 e.Ft összege értékpapírok árfolyamnyereségéből származik.

  Vállalkozási tevékenység bevétele
   Vállalkozói tevékenység bevétele         285 e.Ft 1.)

Megjegyzés:
1.) A "vállalkozói tevékenység bevétele" részben Holger Preuss: "Az olimpiai játékok gazdasági háttere" c. könyvéből a kiskereskedelmi forgalomba került példányok utáni bevételt, másrészt a BOM egyes sajtóhirdetéseihez kapcsolódó barter üzletek kapcsán elszámolt bevételt jelenti.
  
4.2. Ráfordítások

  Közhasznú tevékenység ráfordításai
    
   Nyomtatvány, irodaszer            209 e.Ft
   Szállítási költség                     205 e.Ft
   Terembérlet                            624 e.Ft
   Konferencia részvételi díj            30 e.Ft
   Rendezvények költségei         1.007 e.Ft
   Utazási költség                          23 e.Ft
   Posta, telefon költségek           244 e.Ft
   Számítástechnikai szolgáltatás  219 e.Ft
   Könyvelési díj                          282 e.Ft
   Jogi tevékenység díja                   6 e.Ft
   Bankköltség                            187 e.Ft
   Személyi jellegű ráfordítások       34 e.Ft 1.)
   Szakértői tanulmány díja       35.280 e.Ft 2.)
   Reklám anyagköltség             4.309 e.Ft 3.)
   Hirdetési díjak                      56.698 e.Ft 4.)
   Közhasznú tevékenység ráfordításai összesen 

                                             99.357 e.Ft

  Megjegyzések:
1.) A szervezetnek alkalmazottja nincs; a tétel a természetbeni juttatás adóit és járulékait jelenti.
2.) A PricewaterhouseCoopers olimpiai megvalósíthatósági tanulmány kapcsán tárgyévben kifizetett összeg
  3.) Saját kivitelezésű reklámok anyagköltsége
  4.) Sajtó-, és közterületi hirdetési díjak

  Vállalkozási tevékenység ráfordításai

   Vállalkozási tevékenység ráfordításai     285 e.Ft

      4.3.  Cél szerinti juttatások
A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott.

4.4. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások
  A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak.

4.5. Költségvetési támogatások felhasználása
A szervezet a tárgyévben költségvetési támogatásban nem részesült. Így nem kapott támogatást központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől.

4.6. A vagyon felhasználása
A tárgyévben nem történt olyan beruházás, amely a vagyon felhasználásával járt volna

5. Közhasznúsági feltétel teljesülése

A szervezet tárgyévben az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységét a közhasznú céljának megfelelően látta el. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezett; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytatott, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtott. 2006. december 31-én a szervezetnek lejárt köztartozása nem volt.

6. Köszönetnyilvánítás

A Budapesti Olimpiai Mozgalom ez úton fejezi ki köszönetét mindazoknak magán-, és jogi személyeknek, akik céljai elérésében segítették, és tevékenységének ellátásához a tárgyévben anyagi vagy nem-anyagi támogatást nyújtottak.

7. Melléklet

Egyszerűsített éves beszámoló (mérleg, eredmény-kimutatás)

                  
Statisztikai számjel                    
Főv.Bíróság 11.945 sorsz.                     
Közhasznú szervezet                    
Budapesti Olimpiai Mozgalom                    

Egyszerűsített éves beszámoló          
                    
MÉRLEG Eszközök (aktívák)                    (adatok eFt-ban)
                    
TÁRSADALMI SZERVEZETEK, KÖZTESTÜLETEK EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE                    
 A tétel megnevezése                  előző év          tárgyév
1. A. Befektetett eszközök                 
2.                    
3.  I.  Immateriális javak                 
4.  II.  Tárgyi eszközök                 
5.  III.  Befektetett pénzügyi eszközök                 
6.                    
7. B.  Forgóeszközök                                         81 875
8.                    
9.  I. Készletek                 
10.  II.  Követelések                                              183
11.  III.  Értékpapírok                                       81 609
12.  IV. Pénzeszközök                                             83
13.                    
14. C.  Aktív időbeli elhatárolások                  
15.                    
16. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN               81 875


MÉRLEG Források (passzívák)                    

                    adatok ezer Ft-ban
 A tétel megnevezése                  előző év           tárgyév
17.   D.  Saját tőke                                            61 667
18.  I. Induló tőke/Jegyzett tőke                 
19.  II. Tőkeváltozás/Eredmény                 
20.  III. Lekötött tartalék                 
21.  IV. Értékelési tartalék                 
22.  V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)                                               61 667
23.  VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből                  
24.                    
25. E. Céltartalékok                   
26.                    
27. F. Kötelezettségek                                         20 208
28.                    
29.  I. Hátrasorolt kötelezettségek                 
30.  II. Hosszú lejáratú kötelezettségek                 
31.  III. Rövid lejáratú kötelezettségek                 20 208
32.                    
33. G. Passzív időbeli elhatárolások                  
34.                    
35. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN              81 875
                    

Budapest   2007.március 31.                 
                    
                    
                    
                   Elnök 

Eredménykimutatás  
2006. március 3. - 2006. december 31.  
                                                                         (adatok eFt-ban)
                                                                        előző év        tárgyév
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele                             161 024
 1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás                      159 143
  a) alapítóktól                                                                       118 846
  b) központi költségvetésből  
  c) helyi önkormányzattól  
  d) egyéb                                                                               40 297
 2. Pályázati úton elnyert támogatás   
 3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel   
 4. Tagdíjból származó bevétel                                                      163
 5. Egyéb bevétel                                                                      1 718
B. Vállalkozási tevékenység bevétele                                             285
C. Összes bevétel (A+B)                                                         161 309
D. Közhasznú tevékenység ráfordításai                                      99 357
 Anyagjellegű ráfordítások                                                        99 323
 Személyi jellegű ráfordítások                                                         34
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás    
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai                                          285
 Anyagjellegű ráfordítások                                                             285
 Személyi jellegű ráfordítások    
 Értékcsökkenési leírás    
 Egyéb ráfordítás    
 Pénzügyi műveletek ráfordításai    
 Rendkívüli ráfordítások    
F. Összes ráfordítás (D+E)                                                        99 642
G. Adózás előtti vállakozási eredmény (B-E)                                       0
H. Adófizetési kötelezettség    
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)                                            0
J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)                                      61 667
     
Tájékoztató adatok     
A. Személyi jellegű ráfordítások                                                       34
 1. Bérköltség   
  ebből - megbízási díjak   
               - tiszteletdíjak   
 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések   
 3. Bérjárulékok                                                                              34
B. Szervezet által nyújtott támogatások    

Budapest   2007. március 31.  


     Elnök
 


Preambulum

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

 

Preambulum 

amelyet, az Alapító tagok, élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvényben foglaltak, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján a 2006. március 3.-én megtartott Alakuló Közgyűlésen az alábbiak szerint fogadtak el:


I. Általános rendelkezések

Az Egyesület neve:   Budapesti Olimpia Mozgalom

Az Egyesület formája:   közhasznú egyesület

Az Egyesület székhelye:   1122 Budapest, Városmajor u.44.

A BOM Egyesület adószáma: 18257812-2-43

Az Egyesület működése kiterjed az ország egész területére.

Az Egyesület olyan önkéntese alapon létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely a lentebb meghatározott célok megvalósítására alakult és tagjainak tevékenységét ezen célok elérése érdekében szervezi.

Az Egyesület kiadásait elsősorban tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület tagságán kívül mások részére is lehetővé teszi, hogy közhasznú szolgáltatásaiból részesüljön. Az Egyesület az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásokat és támogatási lehetőségeket az interneten keresztül, az Egyesület honlapján közzéteszi

Az Egyesület vállalkozó tevékenységet csak és kizárólag közhasznú céljainak minél teljesebb megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért nyereséget az Egyesület tagjai között nem osztja fel, azt teljes egészében a lentebb megjelölt közhasznú tevékenységére fordítja.


II. Az Egyesület célja, feladata

A Budapesti Olimpia Mozgalom azokat a civil erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy a 21. század első negyedének végére Magyarországon a nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok - egy civil kezdeményezés alapján létrejött, valós nemzeti egység alapján és a döntéshozók pozitív részvételével - megrendezhetőek, és Budapestnek a lehetséges első nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok (2016) megrendezésére pályáznia kell. Az Egyesület tagjainak meggyőződése, hogy az olimpia megrendezése a főváros és az ország érdekeit szolgálja, és messze ható pozitív kihatással lesz további fejlődésünkre. Az olimpia, mint a magyar szellem, gazdaság és sport grandiózus vállalkozása példát mutat az új generációknak és a nemzetközi figyelem középpontjába állítja az országot.

A Budapesti Olimpia Mozgalom olyan politikamentes szervezet, amelynek célja a budapesti olimpia eszméjének meghirdetése, a társadalom és döntéshozók általi elfogadtatása; valamint a mozgósítás és részvétel a megvalósítás folyamatában.

A Budapesti Olimpia Mozgalom fő céljai közé tartozik különösen:
· megvalósíthatósági tanulmány bemutatása a magyar olimpiai műszaki és gazdasági feltételeiről,
· a szükséges politikai akarat megteremtése; közös platform kialakítása és megjelenítése az olimpiai elkötelezettség tekintetében valamennyi parlamenti párt és az érintettek -kormány, főváros, Magyar Olimpiai Bizottság és Magyar Paralimpiai Bizottság - bevonásával,
· népszerűsítési kampány megszervezése országos viszonylatban, kulturális és sport rendezvények, ifjúsági vetélkedők keretében, a magyar olimpia közvélemény általi támogatottságának biztosítása céljából,
· ösztönző részvétel az előkészületek törvényi hátterének biztosításában: olimpiai törvény megalkotása, Budapest Önkormányzatának határozata az olimpia megrendezéséről, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság egyetértő állásfoglalása,
· aktív részvétel az olimpiai pályázat elkészítésében,
· tömegek mozgósítása, önkéntesek szervezése a budapesti olimpia megvalósításának folyamatában,

Az Egyesület a közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét arra tekintettel, hogy céljai és feladatai az 1997. évi CLVI. Törvény 26 § -ának c.) 5., 10., 14 és 19. alpontja szerinti alábbi közhasznú tevékenységek:

5. kulturális tevékenység,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.
19. Euroatlanti integráció elősegítése


III. Az Egyesület tagsága

Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

Az Egyesület nyitott, rendes tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

Az Egyesület tagjai az első évben évi 3.000 Ft (természetes személy) illetve 10.000 Ft (jogi személy, jogi személy nélküli gazdasági társaság) mértékű tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegének ezt követően történő esetleges felemelése vagy csökkentése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A tagsági viszony létesítését kérő tag az egyesület elnökéhez köteles a belépési nyilatkozatát eljuttatni. Új rendes tag mindenkor 3 rendes tag írásbeli ajánlásával vehető fel és a tényt az éves közgyűlés jegyzőkönyvében szerepeltetni kell. A rendes tag felvételéről - 3 rendes tag írásbeli ajánlásának birtokában- első fokon az Egyesület Elnöksége többségi szavazat alapján dönt, mely döntés ellen a Közgyűlésnél lehet jogorvoslattal élni. A tagok nyilvántartásáért a Főtitkár a felelős.

Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, továbbá jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, melyek elfogadják az Egyesület Alapszabályát, valamint erkölcsi és/vagy anyagi támogatással vagy szolgáltatással elősegítik az Egyesület célkitűzéseinek elérését, megvalósítását, de rendes tagok nem kívánnak lenni. A pártoló tagok tagdíjat nem fizetnek, hozzájárulásuk mértékét és módját felvételükkor az Egyesülettel kötött megállapodás szabályozza. A pártoló tagok a Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek.


IV. A tagsági viszony keletkezése

· az Egyesület alapításával,
· belépéssel,
· más szervezettel történő egyesüléssel,
· pártolói tevékenységgel.


V. Tagsági viszony megszűnik

· kilépéssel,
· kizárással (kizárható az Egyesület azon tagja, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárás az Elnökség -illetve fellebbviteli hatáskörben a Közgyűlés- hatáskörébe tartozik),
· a tag törlésével (törölni kell azt a tagot, aki fizetési vagy szolgáltatási kötelezettségét az esedékességtől számított 6 hónapon belül felszólítás ellenére sem teljesíti),
· a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
· az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével történik.

A tag kilépési szándékát az Elnök felé bármikor bejelentheti. Ezen szándékát írásban köteles eljuttatni az Elnökhöz, aki haladéktalanul gondoskodik a kilépő taggal történő elszámolás lebonyolításáról. Az Elnök a kilépésről és – szükség szerint – annak körülményeiről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot. A tagsági viszony a kilépés bejelentésével szűnik meg. A kilépési szándékát közlő tag ezen nyilatkozatának megtételét követően tagsági jogait nem gyakorolhatja.

Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az erre vonatkozó írásbeli felszólításban kitűzött határidő elteltével sem tesz eleget, az Egyesület törölheti tagjai közül. A tagdíj megfizetésére vonatkozó felszólításban a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a hátralék határidőre történő megfizetésének elmulasztása az egyesületi tagok névsorából való törlést eredményezheti. A tag törléséről az Elnökség határoz, a határozat ellen – kézhezvételtől számított 15 napon belül – a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani.

Azt a tagot, aki kötelezettségeit rendszeresen vagy tartósan nem teljesíti, illetve az Egyesület működését súlyosan gátolja, vagy célkitűzéseinek megvalósítását veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alapján az egyesületi tagságra nem érdemes, az Egyesület kizárhatja tagjai közül.

A kizárást bármely tag kezdeményezheti. A kizárással érintett tagot az eljárás megindításáról írásban kell értesíteni. A kizáró határozat meghozatala előtt a tag személyes meghallgatása az Elnökség számára kötelező. A tag kizárásáról – az elnökségi tagok kivételével - az egyesület Elnöksége dönt. Az Elnökség valamely tagjának kizárásáról a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés határozatát a határozattal érintett személy a Fővárosi Bíróságnál a határozat meghozatalától számított 30 napon belül per indításával megtámadhatja. A kizáró határozatról az érintett tagot a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell értesíteni. Az Egyesület tagja a kizáró határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez élhet fellebbezéssel. A kizáró határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatállyal nem bír. A fellebbezés kapcsán az egyesület Elnöke a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a Közgyűlést összehívni. A fellebbezésről a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt. A Közgyűlés fellebbezést elbíráló döntését a tag a határozat meghozatalának napjától számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Fővárosi Bíróság előtt. A tag kizárása tárgyában hozott minden határozatot külön írásba kell foglalni, indokolással és a jogorvoslati lehetőségekre történő kioktatással ellátni és az érintett részére az átvételt igazolható módon megküldeni, illetve átadni.

A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot az Elnök a nyilvántartásból törölteti, és erről az Elnökséget tájékoztatja.


VI. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

A rendes tagok jogai:
· az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik,
· részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén,
· részt vehetnek az Egyesület elnökségi, valamint felügyelő-bizottsági tagjainak, elnökének megválasztásában,
· részt vehetnek a közgyűlési határozatok meghozatalában,
· tisztségre választhatók (feltéve, hogy magyar állampolgárok vagy olyan külföldi állampolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától),
· véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben,
· részesülhetnek az egyesület nyújtotta kedvezményekben az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.

A pártoló tagok jogai:
· részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén,
· véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben.

Az Egyesületi tagok kötelezettségei:
· az alapszabály és az Egyesület határozatainak betartása,
· az Egyesületi vagyon megóvása,
· az Egyesület közös tevékenységében való aktív részvétel a vállalás szerint,
· a megállapított tagdíjak és támogatások fizetése, szolgáltatások teljesítése.

A jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagok a tagsági jogviszonyból fakadó jogaikat, illetőleg kötelezettségeiket a nyilvántartásukat vezető szervezetnél bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetőleg teljesítik.

A tag az Egyesületnek okozott károkért a Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint felelősséggel tartozik. 


VII. Az Egyesület szervezete

a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll, és az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést - melynek minden ülése nyilvános - az Elnök hívja össze. A szavazati jogát minden tag személyesen illetve a jogi személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, az év május 31.-ig (rendes közgyűlés) össze kell hívni. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a rendes tagok 1/3-a az Elnökségtől - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri, illetve azt bármelyik tisztségviselő szükségesnek tartja vagy, ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlés helyét és idejét, valamint a napirendi pontokat az összehívó állapítja meg. A közgyűlési meghívóban kell ismertetni a közgyűlés napirendjét. A meghívót a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal el kell jutatni a rendes és pártoló tagok részére, és közzé kell tenni az Interneten, az Egyesület honlapján.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele – azaz a rendes tagok 50%-a + egy fő – jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani, mely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, és erről a tagokat már az eredeti közgyűlés meghívójában tájékoztatni kell. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 24 órán túli, de 30 napon belüli időpontra kell összehívni, mely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni. A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlés tagjai sorából levezető elnököt (amennyiben az egyesület Elnöke akadályozva van), jegyzőkönyvvezetőt (amennyiben az egyesület Főtitkára akadályozva van) és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A Közgyűlés határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással - ha az Alapszabály másként nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges:
· az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondásához,
· az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
· az Elnök megválasztásához, visszahívásához.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
· az Egyesület megalakulásának kimondása,
· az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,
· az Egyesület feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
· az Egyesület vezető szerveinek (tisztségviselők), így az Elnök, az Alelnök az elnökségi tagok, Főtitkár, valamint a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása,
· az Elnökség éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének elfogadása,
· az Elnökség által megállapított költségvetés jóváhagyása,
· az Elnökség határozatainak felülvizsgálata,
· a közhasznúsági jelentést is magában foglaló éves beszámoló elfogadása,
· a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, díjazásának megállapítása,
· az Alapszabályban megállapított tagdíj összegének megváltoztatása
· a tagfelvételi kérelem elutasítását, a tag törlését vagy kizárását kimondó elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az éves rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét valamint az előző évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint elkészített, a közhasznúsági jelentést is magában foglaló éves beszámolót. Az éves beszámoló tárgyában a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

A Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja.

A Közgyűlés megsemmisítheti vagy megváltoztathatja az Elnökség határozatát. Az Elnökség határozatának érdeksérelemre való hivatkozással történő megsemmisítését vagy megváltoztatását bármely egyesületi tag kezdeményezheti a döntés tudomására jutásától számított 15 napon belül. Az ilyen tárgyú kezdeményezést az Elnök részére kell ajánlott küldeményként megküldeni, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles intézkedni az indítványt elbíráló rendkívüli közgyűlés összehívása felől. A rendkívüli közgyűlést a kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

A Tisztségviselők

A Közgyűlés a tisztségviselőket (Elnök, Alelnök, elnökség tagok, Főtitkár, Felügyelő Bizottság tagjai), 2 évre nyílt szavazással választja.

Tisztségviselővé csak az a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon letelepedett vagy bevándorlási, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár választható, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

A tisztségviselő megbízása megszűnik:
· elhalálozással,
· lemondással,
· visszahívással
· a tagsági jogviszony megszűnésével.

A tisztségviselő visszahívására az egyesület közgyűlése jogosult egyszerű szavazattöbbséggel meghozott döntéssel (kivéve az Elnök személyét, mellyel kapcsolatban kétharmados többségű döntés szükséges). A visszahívásról rendelkező határozatot a jegyzőkönyvbe foglaláson túl külön is írásba kell foglalni, indokolással ellátni és az érintett részére az átvételt igazolható módon a határozat meghozatalától számított 8 napon belül kézbesíteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye (a döntés a Fővárosi Bíróság előtt keresettel támadható meg a meghozatalától számított 30 napon belül), az érintettet a határozatban erre külön figyelmeztetni kell.

A tisztségviselő visszahívására az alábbi esetekben kerülhet sor:
 - a tisztségviselő a feladatát tartósan, saját hibájából nem látja el;
 - a tisztségviselő betegségénél, egészségi állapotánál fogva alkalmatlanná válik a feladatai ellátására;
- a tisztségviselőt szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték;
- a tisztségviselőt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték;
- a tisztségviselőt a közügyek gyakorlásától eltiltották;

Az Elnökség

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amely 5 tagból áll. Tagjai az Elnök, az Alelnök és a 3 elnökségi tag.

Az Egyesületet az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott egyesületi név alá az Elnök írja alá nevét. A bankszámla feletti rendelkezési jogot az Elnök, Alelnök és a Főtitkár közül kettő együttesen gyakorolja.

Az Elnökség tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik. A Közgyűlés az Elnökséget 2 éves időtartamra választja. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja egyszerű szótöbbséggel. Az Elnökségen belüli munkamegosztásról az Elnök javaslatára az Elnökség dönt.

Elnökség dönt - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével - a két közgyűlés között az Egyesületet érintő minden kérdésben. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség szükséghez képest - de legalább negyedévente egyszer - tart ülést, melyet az Elnök írásban hív össze az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, a napirend egyidejű közlésével. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a tagok az Alapszabályban minősített többséget írnak elő. Az Elnökség ülései nyilvánosak, ügyrendjét egyebekben maga határozza meg. Ha az Elnökség nem volt határozatképes, a megismételt elnökségi ülést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - ülés időpontját követően 3 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti elnökségi ülés meghívójában is megjelölhető. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, illetve egy, hitelesítőnek megválasztott elnökségi tag ír alá.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Minden évben, a rendes közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni az eltelt év munkájáról.

Az Elnökség további feladatai:
· a közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját, operatív tevékenységét,
· a Közgyűlés összehívásának elhatározása, előkészítése, összehívása,
· az éves program, munka és ülésterv elkészítése,
· az Egyesület költségvetésének megállapítása és jóváhagyás végett a Közgyűlés elé terjesztése,
· az Egyesület eredményes működéséhez a feltételek megteremtése,
· közgyűlési határozat esetén az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása,
· döntés rendes tagok felvételéről,
· a közhasznúsági jelentést is tartalmazó éves beszámoló elkészítése
· elsőfokú döntés meghozatala tagkizárás kérdésében,
· dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket a Közgyűlés nem von a saját hatáskörébe.

Az egyesület az éves beszámolója jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amely tartalmazza
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,

A közhasznúsági jelentést a közgyűlés fogadja el, abba bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Elnök

Az Elnök feladatai:
· összehívja a Közgyűlést, az elnökségi ülést, azokon, mint levezető elnök közreműködik,
· vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,
· képviseli az Egyesületet harmadik fél előtt,
· irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását,
· intézkedik és dönt a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
· őrködik az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett,
· a közgyűlési és elnökségi határozatokat nyilvántartja,
· munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület esetleges munkavállalói felett,
· rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett az Alelnökkel vagy a Főtitkárral együtt,
· dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal az Elnökség vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Alelnök

Az Alelnök feladatai:
· Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat,
· Az Egyesület nevében írásbeli kötelezettség vállalásra, bankszámla feletti rendelkezésre és utalványozásra az Elnökkel együttesen, az Elnök akadályoztatása esetén a bankszámla feletti rendelkezésre a Főtitkárral jogosult.

Elnökségi tagok

Az elnökségi tagok kötelesek mindenben segíteni az Elnök és az Alelnök munkáját, ellátni a Közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörükbe utalt feladatokat.

Főtitkár

A Főtitkár választott tisztségviselő, feladatát az elnökség által megállapított javadalmazás ellenében, megbízási jogviszonyban látja el. A Főtitkárt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja.
Az egyesület Főtitkára az Elnöknek és az Alelnöknek alárendelten az alábbi feladatokat látja el:
· meghívottként részt vesz az Elnökség ülésein, elkészíti annak jegyzőkönyvét,
· segíti az egyesület Elnökét és az Alelnökét feladataik ellátásában,
· előkészíti a Közgyűléseket,
· gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítéséről,
· vezeti, illetve karbantartja az Egyesület tagnyilvántartását,
· irányítja és ellátja az Egyesület adminisztratív teendőit,
· az Elnök külön megbízása alapján gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottaival szemben,
· ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.


VIII. Felügyelő Bizottság

Az Egyesületnél- a közgyűlés által nyílt szavazással választott - négytagú (elnök, három tag) Felügyelő Bizottság működik, tagjainak mandátuma a megválasztástól számított két évre szól. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok és az alapszabály szerint végzi, ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért juttatásban nem részesülnek.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az  a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
· Összehívja az Egyesület közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a Közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
· Köteles megvizsgálni a Közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
· Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére.
· Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását.
· Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
· Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
· Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
· az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
· a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesítenie kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A Felügyelő Bizottság működése

A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Egyebekben az FB működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottság tagjai részt vehetnek a Közgyűlésen, illetve az Felügyelő Bizottság elnöke az Elnökség ülésein.
Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést. A Közgyűlés az új felügyelő-bizottsági tagokat többségi határozattal választja meg.


IX. Összeférhetetlenségi szabályok

Az egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő, aki(t)

- bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
- aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
- aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást. Ez a szabály az érintett személy hozzátartozójára is vonatkozik.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozó további speciális szabályokat az Alapszabály VIII. címe tartalmazza.


X. Nyilvántartási, irat-betekintési és nyilvánossági szabályok

· Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A döntést támogatók és ellenzők számaránya mellett, ha lehetséges a személyét is fel kell tüntetni. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét aláírja az Elnök és az Elnökség egy kijelölt tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe; a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
· Az Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül az ismert érintettekkel írásban közölni, továbbá az Interneten, az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozni.
· A társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratok a társaság székhelyén kerülnek elhelyezésre. Az iratokba bárki betekinthet. A betekintésre az egyesület székhelyén van lehetőség.  Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
· A mozgalom működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Az egyesület a közgyűlés által jóváhagyott, közhasznúsági jelentést is tartalmazó éves beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig teszi közzé az Egyesület honlapján.


XI. Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik és gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet. A mozgalom befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket és nyilvántartásokat kell vezetni és azokat az üzleti év végén lezárni. Az éves mérleg és vagyonkimutatás az Elnökség által készítendő éves beszámoló részét képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok saját vagyonukkal - a tagdíjfizetési kötelezettségen felül - az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.
Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve esetleges vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Céltámogatások: az egyesület az államháztartási alrendszerektől – a normatív támogatásokat kivéve – csak írásba foglalt szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben szabályozni kell a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
Az Egyesület éves pénzügyi tervét a Közgyűlés hagyja jóvá, végrehajtását az Elnökség ellenőrzi.

Az Egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében:
· szerezheti meg létesítmény tulajdonjogát,
· használhat, illetve működtethet létesítményt,
· folytathat tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja  az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat,
· végezhet céljaival szorosan össze nem függő tevékenységet.

Az Egyesület bevételei lehetnek:
· a tagoktól, vagy más adományozótól tevékenységi céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
· a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
· a szervezet eszközeinek esetleges befektetéséből származó bevétel;
· a tagdíj;
· egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
· az esetleges vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei lehetnek:
· a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
· az esetleges vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);


XII. Az Egyesület felügyelete

Az egyesület felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet. Abban az esetben, ha az egyesület törvényes működése másképpen nem biztosítható, akkor az ügyész a bírósághoz fordulhat. Az ügyben az egyesület székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el.

A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti az egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az egyesület legfőbb szervét;
c) ha az egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az Alkotmány 2. § (3) bekezdésébe ütközik, ha bűncselekményt, illetőleg bűncselekmény elkövetésére történő felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (1989. évi II. törvény 2. § (2);
e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az egyesülési jogról rendelkező 1989. évi II. törvény által megkívánt létszám alatt van (10 fő).

Az egyesületet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba nemperes eljárás keretében. Ugyanezen bíróság határoz a közhasznúsági nyilvántartásbavételről, az átsorolásról, illetve törlésről, ugyancsak nemperes eljárás keretében. A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal, melyek nyilvánosak

Az Egyesület mint közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.

A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a működése a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4-5. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.

Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása a törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.


XIII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha:
· feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,
· feloszlatását a felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére a bíróság kimondja,
· más egyesülettel egyesül,
· megszűnését a bíróság megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról - a jogszabályok által előírt kereteken belül - a Közgyűlés rendelkezik. A megszűnés során ki kell elégíteni az esetleges hitelezői igényeket. A hitelezői igények kielégítését követően fennmaradt vagyon az Alapszabály II. címében megjelölt közhasznú célokra kell fordítani. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság az Egyesület megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közcélra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.


XIV. Záró rendelkezések

Az Alapszabályban és az Egyesület egyéb szabályzataiban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezései az irányadók.

 

Budapest, 2006. március 3.

 

Szalay-Berzeviczy Attila elnök s.k.


Fővárosi Önkormányzat határozata

A Fővárosi Bíróság végzése