Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a 2012-es olimpiai játékok rendező városának kijelölése időszerűvé tette, hogy a budapesti olimpia régen dédelgetett gondolatát komolyabban megvizsgáljuk, és a megvalósítás irányába lendületes lépéseket tegyünk. Ennek megfelelően tizenöt, a magyar gazdasági életben meghatározó szerepet játszó vállalat, valamint sikeres cégvezetők, média szakemberek, elismert közéleti személyiségek, és híres sportolók száz fős csoportja 2005 november 24-én létrehozta a "BOM" elnevezésű - hangsúlyosan politikamentes - közhasznú egyesületet, mely egy mozgalom formájában dolgozik a Budapesti Olimpiáért.

A BOM azokat a tekintélyes erőket fogja össze, akiknek meggyőződése, hogy egy magyarországi rendezésű nyári olimpiai és paralimpiai játékok mind az ország, mind pedig a főváros fejlődését, nemzetközi tekintélyét, az itt élő emberek életét kiemelkedően pozitív módon befolyásolná. A BOM alapítói egyetértenek abban, hogy az olimpia megrendezése ösztönözné a befektetéseket és a beruházásokat, sok tízezer új munkahelyet teremtene, élénkítené a turizmust, fejlesztené az infrastruktúrát és soha nem látott módon egységbe kovácsolná a nemzetet; reményt, új lehetőségeket teremtve a jelen és a jövő magyar sportolóinak.

Magyarország 157 olimpiai aranyérmével, 137 ezüstérmével és 158 bronzérmével a nyári olimpiák történetének 7. legeredményesebb sportnemzete, és a 3. a világon az egy főre jutó olimpiai érmek számát tekintve. Ennek ellenére az országok olimpiai örökranglistájának első tíz helyezettje közül egyedüliként még soha nem rendezhetett nyári játékokat. Az 1920-as olimpiát ugyan megkapta a magyar főváros, azonban az elvesztett első világháború miatt nemcsak a rendezés jogát vették el, de a magyar sportolók részt sem vehettek az antwerpeni játékokon. Az 1936-os olimpiáért folytatott versenyben Budapest alulmaradt Berlinnel szemben, majd az 1944-es játékok megrendezéséért benyújtott pályázatát egy újabb világháború tette semmissé. A magyarok minden idők legjobb szereplését jelentő 1952-es helsinki olimpia után is hiába próbálkozott Budapest a rendezési jog megszerzésével 1960-ra, senki sem szeretett volna nemzetközi figyelmet és megdicsőülést adni az akkori kommunista diktatúrának; így végül Róma lett a befutó. Legutóbb 2001-ben merült fel a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megpályázásának ötlete, de a kezdeményezés ezúttal belpolitikai okok miatt a pályázat beadásáig sem jutott el.

Budapest előnye más az olimpia rendezéséért versengő városokkal szemben abból adódik, hogy Magyarország a világ egyik legdinamikusabban fejlődő régiójában helyezkedik el, amely még soha nem rendezett olimpiát, foci VB-t vagy EB-t. A BOM alapítói meg vannak győződve, hogy előbb-utóbb Közép-Kelet Európának is kapnia kell egy lehetőséget, mint ahogy abban is biztosak, hogy a térségben egy olimpia megrendezésének szempontjából a legtökéletesebb helyszín Budapest, amit a nyári játékok történetében először nem egy tenger vagy óceán támogatna, hanem Európa egyik legnagyobb és legszebb tava, a Balaton. Ez pedig a Dunával kiegészülve egy kivételes karaktert adna a magyar olimpiának.

Az olimpia, mint nemzetek vetélkedése a 21. század elejére már nem kizárólag sporteseményt, hanem az alkotó, mozgósító és szervezőképesség, az innovációskésség, az építészeti tudás, az áldozatvállalás, a politikai intelligencia, a sportdiplomáciai érzék és a szellem nemzetek közti vetélkedését jelenti, azok erejét és büszkeségét hirdetve. Már az előkészítő, pályázati szakaszban mindenki a világ szeme előtt vizsgázik nemzeti egységéből, a rendezés jogát elnyert város pedig hét csodálatos éven át állhat a nemzetközi figyelem középpontjában. A rendezés sikere világraszóló. Egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza.


A BOM célja, hogy Magyarország nagy álmának a megvalósításához megteremtse a legfontosabb feltételt, a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a magyar kormány valamint a parlamenti pártok teljes támogatása mellett 2011 nyarán benyújtsa Budapest jelentkezését a 2020-as nyári játékok megrendezésére, azzal a célkitűzéssel, hogy a 2012-es londoni nyári játékok után reális számítások szerint ismét Európába kerülőolimpiának a magyar főváros adhasson otthont. Ezért a BOM fő feladatául tűzte ki, hogy a döntéshozókat és a közvéleményt megismertesse egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival és minden olyan részletével, mely fontos egy felelős elhatározás meghozatalához. Ennek megfelelően a BOM arra vállalkozott, hogy az olimpia ügyét népszerűsítő kommunikációs gépezet működtetése mellett az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2001-ben megrendelt és a PricewaterhouseCoopers által 2002-re elkészített "Olimpia 2012" című megvalósíthatósági tanulmányt saját forrásaiból aktualizáltatja 2020-ra: Ezen felül pedig a civil szervezet kezdeményezi és finanszírozza a 2011-es pályázatot előkészítő Olimpia Törvény megírását, hogy aztán a parlament egy ötpárti jóváhagyással léptesse azt életbe.

A Mozgalom tagjai tevékenységüket társadalmi munkában, az olimpiai szellem önkénteseiként végzik. Ha egyetértesz a BOM törekvéseivel, és támogatni kívánod az olimpiai játékok Magyarországra hozatalát, akkor gyere és csatlakozz Te is hozzánk! Pártoló tagként csatlakozni tudsz honlapunk "Regisztráció" oldalán az ott leírt feltételek szerint.

Ha azt szeretné, hogy az olimpia ügyét minél erőteljesebb marketing és kommunikációs munka vigye sikerre, akkor támogatását a Budapesti Olimpia Mozgalom OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11711041-20865289 számú számlájára juttathatja el, amelyet megköszönünk.